MTI/Szerk. avatar
2016. október 11. /
, ,

Csontokkal teli mező látomásából született a monumentális kórusszimfónia

A zene értelme számomra örömet adni az embereknek – mondta Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző, akinek műveit több alkalommal is élvezheti a budapesti közönség a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon.

Krzysztof Penderecki szerdán a Müpában maga vezényli monumentális kórusszimfóniáját, a Jeruzsálem hét kapuját a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek előadásában. A darabról szólva felidézte, hogy épp Izraelben volt, amikor egy hotelben felnyitotta a Bibliát Ezékiel próféta könyvénél, amelynek 37. fejezete, a csontokkal teli mezőről szóló látomása inspirálta a mű megkomponálására.

Nagyon rövid ez a töredék, ugyanakkor rendkívül gyönyörű és mély

– mondta a zeneszerző, aki beszélt arról is: a Jeruzsálem hét kapujához egy új, tubafónnak nevezett hangszert is feltalált.

Kerestem egy hangot, amelyet egyetlen létező hangszer sem volt képes megszólaltatni. Egyszer a televízióban polinéziai embereket láttam, akik valamifajta bambuszcsöveken zenéltek. Ez adta az ötletet, hogy valami hasonlót építsek. Rengeteg anyagot kipróbáltam, végül a házakhoz is használt műanyag vízvezetékcső mellett döntöttem, amit úgy hangoltunk, hogy a megfelelő hosszúságúra vágtuk. Nagyon egyszerű volt.

– mesélte a 82 éves művész. Megjegyezte: zeneszerzőként gyakran érzi úgy, hogy bizonyos területeken újfajta hangszerekre lenne szüksége.

Október 17-én a Zeneakadémián Krzysztof Penderecki dirigálja vonós Sinfoniettáját, III. szimfóniáját és Trombitaversenyét. Utóbbinak ekkor lesz a magyarországi bemutatója Boldoczki Gábor és a Concerto Budapest közreműködésével. A zeneszerző elmondta: a Trombitaversenyt eredetileg is a Junior Prima és Liszt Ferenc-díjas magyar trombitaművész számára írta, akit egy rendkívül muzikális, kiemelkedő képességű zenésznek tart.

A vasárnap elhunyt Oscar-díjas Andrzej Wajda lengyel filmrendezőről megemlékezve Krzysztof Penderecki felidézte: amikor először hallotta, hogy Wajda a katyni vérengzésről készül filmet forgatni, egyből elhatározta, hogy zenét komponál az alkotáshoz.

Katynban gyilkolták meg a nagybátyámat, akárcsak Wajda édesapját

– mondta el.


Krzysztof Penderecki 1933. november 23-án született a délkelet-lengyelországi Debicában. Kisgyermekként hegedű- és zongoraleckéket kapott, tizennyolc évesen felvételt nyert a Krakkói Konzervatóriumba, miközben filozófiai, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányokat is folytatott az egyetemen. Első ízben az 1959-es Varsói Ősz fesztiválon bemutatott műveivel váltott ki nemzetközi visszhangot. A Lukács-passió (1963-1966) című oratóriuma újabb alkotói korszak kiemelkedő termése: Penderecki érdeklődése a hangspektrummal és térrel való kísérletezés mellett egyre inkább a nagyobb apparátusra írt zenekari- és kórusművek felé fordult.
Penderecki a hetvenes évek közepétől eltávolodott a formabontó technikák alkalmazásától. Ám korai darabjait felfedezték azok a filmrendezők (David Lynch – Veszett a világ és Inland Empire; Martin Scorsese – Viharsziget), akik munkájuk sokkoló, döbbenetes vagy éppen misztikus képi világát felerősítő darabok után kutattak, és ezeket többnyire a kortárs zeneszerzők művei között találták meg.
A lengyel zeneszerző számtalan kitüntetés birtokosa. Többek közt megkapta a Wolf-díjat (1987), a cannes-i MIDEM zenei fesztiválon életműve elismeréseként 2000-ben a legjobb élő zeneszerző címet, az Európai Egyházzenei Díjat (2003), a japán Praemium imperiale császári díjat (2004), és többszörös Grammy-díjas (1987, 1998, 2001).


 

Megosztás: