A Szerk. avatar
2025. május 20. /
,

Értetlenül állnak előtte: Rádióhullámokban dereng egy tökéletes gömb égitest

Titokzatos kozmikus buborék a Tejútrendszerben – A tökéletes szupernóva-rejtély, amit még a csillagászok sem értenek

A Tejútrendszer tele van különös és lenyűgöző jelenségekkel, de az ausztráliai Western Sydney Egyetem asztrofizikusait is meglepte az a felfedezés, amely egy szinte tökéletesen gömbölyű, rádióhullámokban derengő objektumról számol be. A csillagászok Teleios névre keresztelték az új égi jelenséget – a görög eredetű név „tökéletest” jelent –, és bár valószínűsítik, hogy egy szupernóva-robbanás maradványáról van szó, annak kialakulását még homály fedi.

Egy tökéletesen szimmetrikus buborék

A Teleios nevű objektumot az Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP) rádióteleszkóp fedezte fel az univerzum evolúcióját feltérképező EMU (Evolutionary Map of the Universe) nevű program során. A kutatók szerint ez nem egy újabb „furcsa rádiókör” (ORC), amelyeket az elmúlt években távoli galaxisokban észleltek, hanem egy szupernóva-maradvány, méghozzá itt a Tejútrendszeren belül. Azonban a pontos távolság megállapítása nélkülözhetetlen lenne annak megértéséhez, hogy miként jött létre ez a rendkívül szabályos, gömb alakú struktúra.

A vezető kutató, Miroslav Filipović és csapata részletes elemzést végzett a Teleios tulajdonságairól, és arra jutottak, hogy a szerkezet csak rádióhullámokban dereng – sem az optikai tartományban, sem röntgensugárzásban nem észlelhető. Ez önmagában is furcsa, mivel a legtöbb Ia típusú szupernóva – amelyek akkor keletkeznek, amikor egy fehér törpe túl sok anyagot szív magába egy közeli kísérőcsillagból – röntgensugárzást is kibocsát.

Mennyire van tőlünk a Teleios?

A távolság kulcskérdés: a kutatók két lehetséges távolságot tudtak megállapítani:

Kb. 7175 fényév

Kb. 25 114 fényév

Ez a különbség azonban nem csak számokban jelentős: ha a buborék közelebb van, átmérője 46 fényév, és valószínűleg kevesebb mint 1000 éves. Ha távolabb van, akkor 157 fényév átmérőjű, és több mint 10 000 éves kell hogy legyen. Mindkét lehetőség izgalmas, de egyúttal problémás is: egyik esetben sincs jelen az a röntgensugárzás, amelyet az ilyen objektumoktól elvárnának a csillagászati modellek alapján.

„Zombi csillag” lehet a ludas?

A kutatók egy másik magyarázatot is megvizsgáltak: lehet, hogy nem is klasszikus Ia szupernóváról van szó, hanem annak Iax típusáról, amelynél a robbanás után a fehér törpe részben megmarad – így jön létre az úgynevezett „zombi csillag”. Ez a verzió jobban illik a megfigyelt rádiósugárzáshoz, de ehhez a Teleios csupán 3262 fényévnyi távolságban lehetne. Ugyan találtak is ott egy lehetséges „zombi csillagot”, a többi mérési módszer azonban ezt a közelséget nem támasztja alá.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A Teleios különlegessége nemcsak a kialakulásának ismeretlenségében rejlik, hanem az alakjában is. A legtöbb szupernóva-maradvány aszimmetrikus: az egyenlőtlen robbanás, a környező csillagközi anyagba való ütközés vagy az idő előrehaladtával bekövetkező szerkezeti bomlás miatt. A Teleios viszont lenyűgözően szabályos, ami arra utal, hogy egy üres, homogén térben történhetett a robbanás, és még nem telt el annyi idő, hogy a struktúra bomlani kezdjen.

Ez azonban ritka, de nem példa nélküli – mégis a tökéletessége az, ami a kutatókat arra sarkallta, hogy külön nevet adjanak neki.

A történet még nem ért véget

A kutatók az arXiv preprint szerveren tették közzé tanulmányukat, amelyben így fogalmaznak:

„A szupernóva evolúciós állapotát kimerítően megvizsgáltuk a felszíni fényessége, látszólagos mérete és lehetséges távolságai alapján. Minden forgatókönyvnek megvannak a maga kihívásai, különösen a röntgensugárzás hiánya miatt, amelynek modelleink szerint jelen kellene lennie. Bár a legvalószínűbbnek az Ia típusú szupernóvát tartjuk, semmilyen közvetlen bizonyíték nincs egyik elmélet mellett sem – új, érzékeny és nagy felbontású megfigyelések szükségesek.”

A Teleios tehát még számos titkot őriz, és jó eséllyel az elkövetkező évek egyik legizgalmasabb rejtélye marad a csillagászatban.

(Forrás: sciencealert.com)

A tudomány legfrissebb cikkei

Megosztás: