A Szerk. avatar
2025. május 20. /
,

Levesz a lábatokról Gunnar Gunnarsson Fekete madarak című regénye

Élményolvasó – Gunnar Gunnarsson: Fekete madarak

Ez a könyv üstökön ragad és nem enged. Titokzatos őserő árad ebből az izlandi bűnballadából. Elkezdtem olvasni, majd nekiálltam utánajárni bűvöletemben, miféle források táplálják, s ekkor döbbentem rá: friss nyelvezete (remek fordítás Veress Dávidtól) korántsem mai, ez bizony egy százéves regény. Mégis: időtlenül szól, hiába egy letűnt időről. Azon vettem észre magam, hogy lassan olvasom, aprózva, szeletekre vágva – azért, hogy ne legyen vége. Kell ennél több egy irodalmi alkotástól?

A Fekete madarak nem egyszer eszembe juttatta egyik legkedvesebb írómat, Knut Hamsunt, s neki is áradó remekét, a világirodalom egyik csúcsát, az Áldott anyaföldet, amiért Nobel-díjat is kapott, mennyire joggal, de mennyire. És lám: Gunnar Gunnarson is többször volt Nobel-jelölt, s neki is ott a hitleri korszak németbarát pöttye a pedigréjén, így hát Izland eddigi egyetlen Nobeljét végül a Sztálin-díjas Halldór Laxness nyerte el, máskülönben szintén jó író, ők ketten kortársakként nagyra is becsülték egymást, Laxness fordította izlandi nyelvre a dánul író Gunnarsson néhány művét és fordítva.

A Fekete madarak tehát univerzális mű, szerelem, szenvedély, harag és fájdalom könyve az Izland egyik utolsó halálos ítéletéhez (nekünk tán döbbenet: ez kétszáz éve volt) vezető utat elbeszélve, két komor házasságból egy tragikus egymásra találás története, melynek boldog kifejletét a zord természet, a zárt paraszti világ durvasága, s az emberi gyengeség mind megakadályozza. Drámai hatását csak fokozza az eseményeket szemlélő, s elmesélő lelkész érzékeny nézőpontja, a regény pedig akár egy bírósági thriller is lehetne, csakhogy ennél jóval összetettebb, szebb és több és teljesebb.

Aura, őserő, emberség és tehetetlen fájdalom a hidegben: különlegesen nagy alkotásról van szó, csak ajánlhatom, lábatokról levesz.

Szombathy Pál


Gunnar Gunnarsson (1889–1975) izlandi író, költő és esszéista volt, akinek munkássága a 20. századi izlandi irodalom egyik legjelentősebb és nemzetközileg is ismert alakjává tette őt. Bár Izlandon született és ott nőtt fel, életének és pályájának jelentős részét Dániában töltötte, és írásainak nagy részét dán nyelven írta.

Gunnar Gunnarsson

Életútja

Születés: 1889. május 18-án született Valþjófsstaður közelében, az izlandi Fljótsdalur völgyben.

Gyermekkor: Egy szegény parasztcsaládból származott, édesanyja korán meghalt. Nehéz körülmények között nőtt fel, de már fiatalkorában író szeretett volna lenni.

Tanulmányai és Dániába költözése: 1907-ben Dániába költözött, hogy ott tanulhasson és íróvá váljon. Bár nem járt egyetemre, autodidakta módon fejlesztette magát, és hamarosan publikálni kezdett.

Nemzetközi sikerek: Az 1910-es évektől kezdve rendszeresen publikált, és hamar nemzetközi hírnévre tett szert, különösen Németországban és Skandináviában. Műveit több nyelvre is lefordították.

Visszatérés Izlandra: 1939-ben végleg visszatért Izlandra, és a Fljótsdalur völgyben telepedett le. Élete végéig ott élt és alkotott.

Halála: 1975. november 21-én hunyt el Reykjavikban.

Főbb művei

Gunnarsson regényei gyakran foglalkoznak a vidéki élet nehézségeivel, a természet és az ember kapcsolatával, az erkölcsi dilemmákkal és a magányosság témájával. Történetei többnyire realista alapokon nyugszanak, de költői és spirituális elemekkel is átszőttek.

Fontosabb művei:

„A templomhegy” trilógia (1913–1918) – Az egyik legismertebb regénysorozata, amely egy szegény pásztor életútját mutatja be, erkölcsi küzdelmeit és belső vívódásait.

„A Fekete Madár” (Svartfugl, 1929) – Egy bűneset köré szervezett pszichológiai regény, amely egy valódi 19. századi gyilkosságra épül. Az egyik legkiforrottabb és legsötétebb regénye.

„Az advent” (Advent, 1936) – Talán legismertebb regénye, egy pásztor háromnapos útját mutatja be a havas hegyekben, miközben megpróbál visszaszerezni néhány elkóborolt juhot. A keresztény szimbolikával átszőtt történet az emberi kitartásról és hitről szól.

„Kirkjan og sjórinn” (A templom és a tenger, 1954) – Egy későbbi, szintén erősen filozofikus műve, amelyben az ember és a természet közötti viszony kerül előtérbe.

Stílusjegyek és jelentőség

Nyelv és forma: Bár dánul írt, műveit erős izlandi szellemiség, tájleírás és mitologikus háttér jellemzi.

Témái: Hit, erkölcsi dilemmák, magány, természet és ember viszonya, az egyéni felelősség.

Öröksége: Gunnarsson elsőként vált világhírűvé az izlandi írók közül a modern irodalom időszakában. Műveit sokan Hemingway vagy Hamsun stílusához hasonlították.

Irodalmi elismerések: Többször jelölték Nobel-díjra, bár végül nem kapta meg.

Érdekességek

Az „Advent” című művét 1939-ben filmre is vitték.

Barátságban állt több kortárs európai íróval.

Házát, Skriðuklausturt, ma múzeumként működtetik Izlandon.

Megosztás: