A családokban a személyesen együtt töltött idő mellett a „digitálisan együtt töltött idő” is nagyon fontos – hangsúlyozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének vezetője csütörtökön Miskolcon.
Nyakas Levente a médiahatóság konferenciáján a gyermekvédelem szabályozási kihívásairól tartott előadásában kiemelte, a médiatartalmakkal és a világgal kapcsolatos közös értelmezések nagyon fontosak egy szülő-gyermek kapcsolatban és lényeges, hogy a szülők ismerjék és értsék, milyen tartalmakat fogyaszt a gyermekük.
Miről is van szó?
Arról beszélt, hogyan épül fel és hogyan viszonyul a szabályozás a gyermekvédelemhez, majd a szabályozás digitális kihívásaira tért ki.
Elmondta, a gyermekvédelmi szabályozás három elemből áll, az állam szintje mellett ott van a családi és az iparági szint is. Hozzátette, a család szerepe kiemelten fontos, hiszen a szülők felügyelik a gyermek médiafogyasztását, emellett a család biztosítja a gyerek fejlődését és alakítja ki a normákat.
Nyakas Levente kifejtette, az államnak kettős szerepe van a szabályozásban: egyrészt korlátozza a hozzáférést, azaz meghatározza, milyen műsorsávban tehet közzé egy televízió bizonyos tartalmakat, másrészt megpróbálja biztosítani a hozzáférést a megfelelő tartalmakhoz.
Mindezt úgy, hogy filmtámogatási programokkal megfelelő médiatartalmakat hoz létre a gyermekeknek, valamint különböző médiatudatossági programokkal megpróbálja őket és szüleiket is megszólítani – tette hozzá.
Az intézetvezető megjegyezte, a szabályozás harmadik szintjén a tartalomszolgáltatók vannak, nekik klasszifikációs szabályokat és más technikai hozzáférési rendszereket kell betartaniuk.
A nemzetközi piacról érkező tartalmak mögött álló szolgáltatók sok esetben másként gondolkodnak a gyermekvédelemről, így egy amerikai filmnél vagy egy streamingszolgáltatónál látható besorolás valószínűleg nem felel meg a magyar kulturális normáknak.
A 20. század legjelentősebb művészeti ága
Kollarik Tamás, az NMHH elnöki főtanácsadója és Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi oktatója Hollywood létrejöttéről és a film megjelenéséről beszélt.
Kollarik Tamás elmondta: a film gazdasági haszonszerzés céljából szórakoztatóipari termékként indult, kitalálói nem gondoltak arra, hogy a médium a 20. század egyik „legjelentősebb kultúra-, gazdaság- és akár társadalomformáló” művészeti ágává válik.
Kitért a filmipar fejlődésére és beszélt Janovics Jenőről is, aki „megteremtette” a kolozsvári filmgyártást. A producer filmes műhelyéből került ki Alexander Korda (Korda Sándor) és Kertész Mihály is, akinek nevéhez több mint hatvan hollywoodi film köthető, például a Casablanca – fűzte hozzá.
Takó Sándor az előadásban Zukor Adolf és William Fox filmgyártásra gyakorolt hatásáról, valamint életük legfontosabb állomásairól beszélt. Szólt Pressburger Imre forgatókönyvíró- rendezőről és Trauner Sándor díszlettervezőról is, valamint kitért Rózsa Miklós filmzeneszerző jelentőségére is, aki háromszor nyerte el az Oscar-díjat.
Sokan aggódnak a kétes adatvédelem miatt
A konferencián Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa előadásában a médiahatóság és az Adatvezérelt Marketing Szövetség közös kutatási eredményeit ismertette. A kutatás azt vizsgálta, mennyire tudatosak a hazai felnőtt internetezők az adataik kezelésében és védelmében.
Soós Edina azt mondta: az adatbiztonságnál és az adatvédelemnél nagy a bizonytalanság és az aggodalom. A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad.
A vizsgálat eredményei arra utalnak, a magyar internetezőknek vegyes az internetes adatvédelemmel kapcsolatos gyakorlata. A többség elsősorban az általuk használt adatvédelmi szoftverekben bízik, mintegy 50 százalékuk él az adatvédelmi beállítások lehetőségével és használja a kétfaktoros hitelesítést – ismertette Soós Edina.
Andrássy György, az NMHH igazgatója a klasszikus média magyarországi helyzetéről beszélt a web 2.0 korában. Kitért a médiahatóság létrehozására, annak felépítésére és feladataira, emellett beszélt a klasszikus médiaszolgáltatásokról: a földfeszíni rádiókról és a hagyományos terjesztésű televíziókról, illetve a közönségarány alakulásáról.
Azt mondta, hogy a klasszikus médiaszolgáltatások népszerűsége a megváltozott médiafogyasztási szokások mellett is meghatározó.
Még mindig sokan tévéznek és hallgatnak rádiót
Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára előadásában a média és a kommunikáció jövőjéről beszélt. Kitért a deepfake és a mesterséges intelligencia szerepére és a médiatudatosság fontosságára.
Mádl András, az NMHH igazgatója a hazai mozik látogatottságáról, a filmszínházak és a bemutatott filmek számának változásáról, a magyar mozijegyek árának alakulásáról és a koronavírus-járvány mozira gyakorolt hatásairól beszélt.
Bezzeg Krisztián, a médiaértést oktató Bűvösvölgy budapesti csoportvezetője és Laki Péter, az NMHH médiaértés-oktatója a műfaji minták működését mutatta be a gyerekek filmes narratívájában. Emellett előadásukban kitértek a filmekben látható leggyakoribb történetsablonokra és a filmek műfaji jellegzetességeire.
