Két romantikus operanyitány és két versenymű: a Győri Filharmonikus Zenekar közelgő koncertje egy középkori orosz hősköltemény világába és az alvilággal lepaktáló német vadász erdejébe repít. A fantasztikus történeteket idéző, népszerű darabok mellett két ragyogó, első hallásra is magával ragadó versenymű is felcsendül a Müpa április 20-i hangversenyén.
A Győri Filharmonikus Zenekar előadása a hagyományos koncertműsornak megfelelően kezdődik: a szünet előtt egy nyitány és egy versenymű hangzik el. Weber Bűvös vadásza a német romantikus operairodalom egyik első remekműve. Minden megvan benne, ami saját korában izgalmassá tett egy színpadi darabot: népies elemek, misztikum, varázslat, tiltott helyek, veszélyes döntések és helyzetek, és természetfeletti, fausti motívumok. A Sátánnal szövetkező vadász történetét elmesélő opera-thriller jól ismert nyitánya ezt a varázslatos, borzongató világot idézi meg.
A nyitányt Mendelssohn e-moll hegedűversenye követi, amelyről a legendás hegedűművész, Joachim József így beszélt:
„A németeknek négy hegedűversenye van. A legnagyobb, a kompromisszumoktól leginkább mentes Beethovené. Komolyságban vetekszik vele Brahmsé. A leggazdagabbat, a legelragadóbbat Max Bruch írta. De a legbensőségesebb, a szív ékköve Mendelssohné.”
Stark János Mátyás. Fotó: Guido Werner
A versenymű szólistája az április 20-i koncerten a hangszeres művészként és zeneszerzőként is számtalan díjjal elismert fiatal magyar hegedűművész, Stark János Mátyás lesz.
A szünet után a szokásos szimfónia helyett különös fordulattal ismét egy nyitányt és egy versenyművet hallgathat meg a közönség. Utóbbi, Prokofjev 3., C-dúr zongoraversenye briliáns, dzsesszes futamairól híres:
„minden idők legnagyobb riffje, amelyet kizárólag fehér billentyűkre komponáltak”
– mondta a népszerű amerikai zenetudós-YouTuber, Rick Beato az első tétel egyik részletéről. A zongoraversenyt a 2021-es Liszt Zongoraverseny különdíjasa, a grúz Tamta Magradze adja elő a győri filharmonikusok kíséretével.
A koncert második felét bevezető darab Borogyin Igor hercegének nyitánya lesz. De valóban Borogyin írta ezt az önmagában is gyakran játszott, rendkívül népszerű művet? Milyen ember volt a híres orosz zeneszerző, az „orosz ötök” egyik tagja, akit a világ egyik legmegrendítőbb, legcsodálatosabb vonósnégyesének szerzőjeként ismerünk? Egyáltalán, zeneszerző volt? Alekszandr Porfirjevics Borogyinról vastag köteteket lehetne írni – mi most pontokba szedtünk néhány érdekességet ennek a rendkívüli művésznek az életéről és egyetlen operájának keletkezéséről.
1. Borogyin egy grúz herceg törvénytelen fiaként született, egy szolga nevén anyakönyvezték, és egy nyugdíjas katonaorvos és felesége nevelte fel.
2. Már gyerekként megcsillogtatta rendkívüli tehetségét. Folyékonyan beszélt franciául, németül és olaszul, fuvolán és csellón játszott, majd később autodidakta módon hegedülni is megtanult. Tízévesen már komponált.
3. A szentpétervári Orvosi-Sebészeti Akadémián orvostudományt, kémiát, állattant és kristálytant is hallgatott. Tanulmányait kitüntetéssel fejezte be. Doktori disszertációját az arzénról és a foszforsavról írta.
4. Elsősorban természettudósnak tartotta magát, a zeneszerzést csupán hobbinak tekintette: „vasárnapi komponistaként” emlegette magát.
5. Saját korában különlegesen vonzónak számító, magas, elmés, jó humorú és megnyerő mosolyú férfi volt. Élete vége felé azonban depresszióval küzdött.
6. Szerelemből nősült, majd felesége, a zongorista Jekatyerina Protapopova hatására a női jogok élharcosa lett. A szentpétervári női orvosképzés egyik alapítója volt.
7. Diákjai és kollégái briliáns, izgalmas személyiségként emlékeztek rá. Szívén viselte tanítványai sorsát, amiben csak tudott, segített nekik. Egyetemi óráin sokat tréfált és gyakran dúdolt különféle dallamokat.
8. Saját otthonában is folytatott tudományos kísérleteket. Egy-egy heves, zenéről, művészetekről vagy éppen a női jogokról folytatott eszmecsere közben hirtelen felpattant, és kirohant a szobából, hogy megnézze, nem robbant-e fel valami.
9. Senkinek nem tudott nemet mondani, aki segítségért fordult hozzá. Ismerősöket fogadott be a házába, ápolta a betegeskedő rokonokat, kóbor macskákat pátyolgatott.
10. 53 éves korában hunyt el. Jelmezbált rendezett a házában, ahol orosz nemzeti öltözéket viselve táncolt, majd hirtelen összeesett. Halálát egy megpattant ér okozta.
11. Igor herceg című operáján közel húsz éven át dolgozott, 1869 és 1887 között komponálta, gyakran félbehagyva a munkát. A librettót is ő maga írta a középkori eposz, az Igor-ének és a Kijevi Krónika nyomán.
12. Halála után barátai, Rimszkij-Korszakov és Glazunov elhatározták, hogy befejezik az operát.
13. A máig rendkívül népszerű nyitányt Borogyin többször eljátszotta barátainak zongorán, de soha nem írta le. Glazunov emlékezetből és néhány papírdarabra firkált jegyzet alapján rekonstruálta, az utolsó ütemeit pedig önállóan komponálta.
