Szijj Ferenc a rendszerváltás után induló költőnemzedék egyik legfontosabb alakja, aki ritkán hallat magáról és tartózkodik mindenféle magamutogatástól.
1958-ban született, József Attila díjas író, költő és műfordító. A József Attila Tudományegyetemen végzett 1984-ben magyar-német szakon. Tanárként, könyvtárosként dolgozott, 1988 és 1996 között a Nappali ház alapító szerkesztője volt. Első verseskötete, A lassú élet titka 1990-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban, azóta további tizenhárom kötete jelent meg, amelyek között van elbeszéléskötet, mesék és regényszerű prózafolyam is, de a lírai művek vannak többségben. Legutóbbi kötetét, a Ritka eseményeket 2022-ben adta ki a Magvető.
Az elsősorban költőként ismert szerző fordítói munkássága is jelentős, többek között Kleist, Kafka és Thomas Bernhard szövegeket is fordított magyarra.
Költészetének legfontosabb alapvonásai, amely a köteteiről szóló kritikákban is rendre visszatér, a precíz, dísztelen nyelv, amely tűpontos, és ahol nincs helye semmiféle felesleges pompának vagy mellébeszélésnek.
Írásainak fontos eleme a humor, amely mégsem tartogat az olvasó számára önfeledt kacagást, hanem az abszurd és groteszk minőségek, az ironikus hangoltság kerül előtérbe.
Legutóbbi kötete, a Ritka események, háromszor kilencvenkilenc rövid versből áll, amelyek egy elzárt helyet mutatnak be és a szerző szerint akár az egész mű olvasható egy Magyarország-kritikaként. Erről így beszél egy vele készült Népszava-interjúban:
„Ha most megpróbálok visszagondolni, akkor a kiindulópont a téboly volt (amivel maga a kötet is kezdődik szövegszerűen): a hatalom logikátlan, zavaros, már-már irracionális kommunikációja nálunk például a „migránsok” és a járvány ügyében, és az emberek egy részének ugyanolyan irracionális reakciója a valós vagy valótlan tényekre.”
Visy Beatrix kritikája (Visy Beatrix: A ritka a mindig új, Élet és Irodalom, 2022. december 22.) szerint pedig a legutóbbi kötet hangulata felidézi Kafka világát, amelyben a kisember a kiismerhetetlen hatalom szövevényes rendszerében tévelyeg és Örkény egyperceseinek groteszk helyzetei is eszünkbe juthatnak.
Gyantaraktár című versében is egy abszurd helyzetben mutatkozik meg a hatalom működése.
Gyantaraktár
A gyantaraktárba osztottak be munkára,
de micsoda munka ez? Minden reggel
megszámolni a ládákat, aztán estig
csak nézni a falat. Hetente egyszer
ha jön egy hegedűs, havonta egy brácsás.
A bőgősöket már rég elküldték, most
a gordonkások vannak soron. Elönt
a harag, ha belegondolok, hogy kezdetben
szimfóniákat vezényeltem, és később is
még ünnepi hangversenyekre
toltam be a zongorát.
Április 24-én Szijj Ferenc verseit Gyuriska János színművész fogja tolmácsolni, a zenét Vázsonyi János biztosítja szaxofonon, a szerző beszélgetőtársa pedig Jánossy Lajos lesz. Az est szerkesztői nem ígérnek önfeledt szórakozást, mókát és kacagást, de annál inkább igazi mély, tartalmas és felkavaró élményt.
