Mindenki cipelje a maga tigrisét

Lázár Ervin: A fehér tigris, Trend Kiadó, 2022. Itt 3999 Ft helyett 3199 Ft

Ki ne játszott volna már el a gondolattal, hogy egyszer minden hatalmat a kezében tart? Hogy bármit kívánhat? Hogy átírhatja a történelmet? Lázár Ervin, a kortárs meseírók egyik legnagyobbika, egyetlen felnőtteknek szóló történetében a hatalom és az ember viszonyáról mesél.

A fehér tigris 1971-ben jelent meg először. A groteszk hangvételű, példázatos regény egyedülálló kísérlet az író életművében. Az abszurd történet kafkaian indul, egy Makos Gábor nevű fiatal férfi szokásos déli látogatására indul a Sárkány Szálló kávézójába, amikor is nem tudni, honnan és miért, egy hófehér, hatalmas tigris szegődik mellé. Hamar kiderül, hogy az állat legyőzhetetlen erejű, és csak Makos Gáborra hallgat, és egy percre sem hagyja magára a férfit.

A főhős alig ocsúdik, máris egy lakásba zárva találja magát a tigrissel, az egész városvezetés azon dolgozik, hogy Makos és a tigris ne veszélyeztessék a közösség életét. A varázslatos állat nem eszik, nem iszik, nem alszik, de Makos Gábor minden  parancsát pontosan érti és teljesíti. A férfi pedig lassan felismeri, hogy a tigris állandó jelenléte nem a korlátokat, hanem a végtelen  szabadságot jelentheti számára.

Ahogy Lázár több meséjében és történetében, ez a groteszk történet is a mindenkori morális értékek problémáját feszegeti. A példázat azt a már sokak által boncolt kérdést teszi fel, hogy mit tesz az ember, ha korlátlan hatalmat kap, vagy inkább, mint tesz a korlátlan hatalom az emberrel? Egyáltalán képes-e az ember jóra használni a hatalmát?

Makos Gábor a mesék  formavilágából ismert próbatétel elé kerül, amikor a varázslatos lény mellészegődik. Hősünk azonban a próbán elbukik, a szédítő hatalom megrészegíti és már túl késő lesz, amikor józanodni próbál belőle.

Bár a csodálatos fehér tigris mitologikus alakja a mesék és mondák világát idézi meg, a többi hős sokkal inkább a hétköznapok embere. Makos Gábor egy teljesen átlagos fiatalember, semmiben sem különb a többieknél, nem tudjuk, hogy a tigris miért éppen őt választotta. Olyan a tigris, mint a palackból kiugró gin, választott gazdájának minden óhaját lesi. A tigris hófehéren, fenségesen érkezik meg, és bár mindenki retteg tőle, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy bárkit is bántani akarna, csak akkor tesz bármit, ha Makos Gábor parancsol neki.

A tigrist a környezete teszi a félelem és rettegés szimbólumává. A városi emberek ellenpólusaként érkezik vidékről Szolga Erzsébet, Makos Gábor menyasszonya, aki a maga tisztaságában, szeretet-teljességében szintén mesebeli figura. Ő az egyetlen, aki elsőre sem fél a tigristől.

A történet hangvétele többször is sejtelmes, baljós eseményeket készít elő, valami tragikus bekövetkeztét, de végül pontosan az történik, amire talán végig számított az olvasó. Makos Gábor a tigris segítségével igazságot szolgáltat a városban, elűzi a zsarnokoskodó Főnököt, de végül ő maga válik a rettegett és utált Főnökké.

A tigris egyre inkább az öncélú zsarnokoskodás eszközévé válik Makos Gábor kezében, gazdájának bűne pedig megfosztja az állatot varázserejétől, a történet végére a nemes állat csupán egy szürkésfekete csapzott vadállattá válik. Makos Gábor pedig a végtelen szabadság helyett az örökös rettegés foglyává változik.

Lázár Ervin meséje a hatalomról sokrétűen olvasható, túlmutat a hetvenes évek, a diktatúra történelmi és társadalmi jellemzőinek megidézésén, annál sokkal általánosabban és mélyebben feszegeti a hatalom és az emberi közösségek viszonyát, mindenképp elgondolkodtató olvasmány napjainkban is.

Megosztás: