Jelmezbe öltözött résztvevők a parádsasvári borotválós farsang felvonuláson 2022. február 19-én. A farsangon a helyi szokás szerint a nők férfinak öltöznek és fából készült borotvákkal adományért, jelképesen megborotválják a férfiakat.
MTI/Komka Péter
Jelmezbe öltözött résztvevők a parádsasvári borotválós farsangi felvonuláson 2022. február 19-én. A farsangon a helyi szokás szerint a nők férfinak öltöznek és fából készült borotvákkal adományért, jelképesen megborotválják a férfiakat.
MTI/Komka Péter
Parádsasvár és vele együtt a Borotválós Asszonyfarsang, a mintegy 300 éves múltra visszatekintő üveggyártásnak köszönhetik létüket. Sajnos a Parád Kristály Manufaktúra felszámolás alá került, majd végleg bezárta kapuit. Az itt élő emberek életéhez azonban „hozzánőtt” a borotválós farsangolás, és fontosnak tartották, és tartják ma is, hogy életben maradjon ez a népszokás. 300 évvel ezelőtt az üvegfúvó mesterek zömmel külhonból, elsősorban szlovák területről érkeztek ide, magukkal hozva színes népszokásaikat, közöttük az asszonyfarsangot is. Ez a nap az asszonyok napja volt, akik az esti „macskabál”-ra valót a férfiak jelképes megborotválásával gyűjtötték össze. Maskaráikhoz általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták az arcukat és bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek.
A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel, eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran csak jégcsap, a pamacs nyúlláb vagy disznósörény volt. Púderként lisztet használtak, a munka végeztével pedig tükör helyett lyukas szitát vagy szakajtót mutattak. Így járták be énekelve, tréfálkozva a falut amúgy férfi módra. A férfiak nem menekülhettek előlük és a fizetséget könyörtelenül behajtották! – írja a gyongyos-matra.hu a borotválós farsang történetéről.
