Bízom benne, hogy ha a magyar népzene világáról beszélünk, akkor a kedves olvasó szemei előtt már nem azok a jól ismert archív felvételek tűnnek fel, melyeken Bartók és Kodály a vidéket járva óriási gramofonnal gyűjtik a magyar kultúra változatos népdalait. Bár igaz, hogy sok minden itt kezdődött, de népzenénk és azt a közönséghez eljuttató platformok is rengeteget változtak azóta. Egy valami változatlan: bármilyen formációban és előadásban is halljuk a népzenét, segít megismerni és tovább vinni hagyományainkat, gyökereinket, és ha nyitott füllel hallgatjuk, akkor rengeteg mindent elárul magyarságunkról. Ehhez járul hozzá a Müpa január 29-i népzenei koncertje, amely a hazai népzenei élet krémjét vonultatja fel előadói között.
Ha rászánjuk az időt, és szeretnénk ma működő együtteseket, népdalénekeseket, a magyar népzenei hagyományokat a legkülönbözőbb formában feldolgozó zenészeket megismerni, kimeríthetetlen kincsesbányára bukkanunk. Még az is előfordulhat, hogy a legközelebbi születésnapi party vagy egy családi összejövetel zenei aláfestéseként remek népzenét játszó együttes dalait tesszük be a lejátszónkba. Ha ehhez inspirációt keresünk, akkor mindenképp érdemes jegyet váltanunk a Müpa A népzene ünnepe – táncháztól a világzenéig című koncertjére, mert ez a program rendkívül széles palettáját vonultatja fel a népzenével professzionálisan foglalkozó magyar előadóknak.
Ma én is végighallgattam őket, és nem csak azt értem el, hogy jó hangulatban születhetett meg ez az írás, de olyan kincseket fedeztem fel, amelyeket bizonyosan sokat fogok hallgatni. Vegyük sorba az előadókat!
A napot a Zűrös Bandával indítottam, akik a szívemhez különösen közel álló balkáni zenét vegyítik a magyar népzenei dallamokkal. Mindjárt könnyebben ment a reggeli készülődés, koncentrálás, ez bizony nem háttérzenének ajánlott zene, megadja a ritmust és az alaphangot a napnak. Ha nem hallgatom őket, akkor nem jut eszembe, hogy ez az első látásra zeneileg távolinak tűnő világ milyen jól megfér egymással. Ne maradjatok ki a jóból, máris itt egy felvétel:
Zenéjük a nemzetközi világzenei toplista 10. helyén végzett 2021-ben, és új lemezük is megjelent az elmúlt évben. Az együttes tagjai a magyar népzene és világzene kimagasló zenekarainak tagjai, saját szerzeményeket is előadnak az új hanghordozón.
Az egzotikus nevű Bohemian Betyars a zenéjével szabályosan rám rúgta az ajtót a nap további részében. Ők a Parno Graszt nevű formációval játszanak majd együtt a koncerten, de róluk majd később. Nem csodálom, hogy ezek az energikus fiatalemberek saját zenéjüket „speed- folk feak-punk Magyarországból” elnevezéssel jelölik, és maximálisan hiszek a honlapjuknak, miszerint az elmúlt néhány évben a Balti-tengertől az Atlanti-óceánig mintegy ezerszer táncoltatták meg a közönséget. Az biztos, hogy láb nem marad mozdulatlan a zenéjüket hallva, amely ötvözi a rocking punk pattogó ska-t, a lendületes pszichedeliát, a dallamos témákat, mindezt magyar, balkáni és cigány elemekkel fűszerezve. Hogy mindezt hogyan? Például így:
Annyi bizonyos, hogy a 2009-ben alakult hegedűzenekar muzsikája nagyon egyedi hangzással viszi tovább a népzenei elemeket.
Ezek után tovább csigázhatja érdeklődésünket az, hogy az előbbi banda a Parno Graszt elnevezésű autentikus cigányzenekarral lép majd színpadra, akik magyar és romani nyelven éneklik fülbemászó, letisztult dallamaikat. Névválasztásuk nem véletlen, a fehér lovat jelentő elnevezés a szabadság szimbólumát és érzését közvetíti zenéjükkel. A ’87-ben alapított zenekar széles körben ismert, ti sem fogtok tudni egy helyben ülni, ha meghallgatjátok például ezt a dalukat:
Ha már cigányzene, akkor nem maradhat el az oláh cigány muzsika nemzetközileg is elismert arca és hangja, Lakatos Mónika, aki a világzene egyik sztárja, 2020-ban WOMEX (Worldwide Music Expo) életműdíjat kapott. A Lakatos Mónika és a Cigány Hangok elnevezésű formáció célja, hogy az oláh cigány muzsika gyors, lüktető formáját mutassa be, amelynek köszönhetően még délután sem vesztettem a lendületből, csak a lábam kezdett már fáradni, ahogyan a sok gyors ütemet követte velük. Át fogjátok érezni a helyzetet, ha meghallgatjátok ezt a felvételt:
Az Erdőfű Népi Kamarazenekar muzsikájával folytattam a felfedezést, a magyarországi táncház-zenészek összefogásából alakult formáció zenei műhely is, tagjait elmélyült szakmai tudás és specifikus hangszerismeret jellemzi. Ők muzsikájukkal elvisznek minket szerte a Kárpát-medencébe, nem győzzük követni őket, figyeljétek csak:
Egészen különlegesnek ígérkezik a koncerten fellépő Napfonat elnevezésű női a cappella együttes, öt különböző egyéniség és hang, akik nagy összhangban adják elő saját szövegeiket, versfeldolgozásaikat, magyar és más nemzetek népdalait. Az öt hölgy különleges világba kalauzol minket, a műfaji megnevezést nehéz is megtalálni, mindenesetre misztikus világukba remekül illeszkednek a népzenei hagyományok:
A Müpa koncertjéről csak a vége okán távozhatunk majd szomorkodva, egyébként a két és fél órás energiabomba garantált!
