A Pannon Filharmonikusok két Müpa-beli előadást követően november 23-án a Kodály Központban lesz részese annak a pécsi premiernek, amely talán az év egyik legizgalmasabb színpadi vállalkozása. A Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója különböző kontinensek vezető színpadainak valóban legnagyobb csillagait hozza Pécsre, így egy estére az opera fellegvárává válik a Kodály Központ. A bel canto műfajának egyik igen ritkán látható ékköve csillan meg a színpadon, idén Gaetano Donizetti Lucrezia Borgia című darabjának félig szcenírozott előadása került műsorra. A legfőbb szerepekben Yolanda Auyanet szoprán, Bretz Gábor basszus mellett ragyogó külföldi és magyar énekesek lépnek fel, az operavilág „crème”je.
Az opera az egyik olyan műfaj, amely talán vagy mindenáron elkötelezett hívekre, vagy értetlen távolmaradókra szórja ketté a hallgatókat. Sokakat óvatos kíváncsiság mentén később „beszippant”, mások értetlenül mosolyognak rajta, ahogyan az Életrevalók című drámai vígjátékban Driss, azaz a nagyszerű színész, Omar Sy, amikor az első operaélménye közben döbbenten felkiált és nevet:
„Énekel a fa!”.
A film és ez a jelenet azóta valóságos kulturális jelenséggé vált Franciaországban, és szimbolikus mém lett az internet világában. Nem mindegy tehát, hogy miképp és milyen operával találkozunk, mert biztosak lehetünk abban, hogy meghatározó lesz az élmény. A kedden Pécsett fellépő énekes-gárda garanciát nyújt arra, hogy kíváncsiskodóként is, de ha ez az egyetlen, amit megnézünk, biztosan világszínvonalat fogunk látni. Rajongóként pedig valódi jutalomjátékban lehet részünk.
Igen érdekes módon alakult át az operai „sztár” fogalma is az elmúlt évtizedekben, hiszen nem olyan nagyon régen még a televízió előtt ülve csodálta a fél ország Maria Callas-t, alig akadt, aki ne hallotta volna Simándy József nevét, vagy körbeültünk nehezen beszerzett, értékes, sercegő bakelit lemezeket. Egy ideje pedig egyetlen gombnyomással láthatjuk és/vagy hallhatjuk a világ különböző pontjain fellépő művészeket a legtökéletesebb hangzásban. Nagy a digitális kínálat, egyre jobb a minőség, a zenei szolgáltatók professzionális klasszikus zenei könyvtárba, külön műfajokba sorolt művekkel, előadókkal segítik a befogadást (és a fogyasztást), kiválogathatjuk például legkedvesebb bel canto-ra „szakosodott” énekeseinket. Ugyanakkor sokszorosan bebizonyosodott, paradox módon leginkább a covid-járvány alatti online boom idején, hogy az élő előadás közvetlenségét, átéltségét (befogadó és előadó egyaránt aktív részvételével) semmi nem pótolja!
Így azok is, akik az elmúlt évtizedekben, években eltávolodtak az opera világától, vagy soha nem is voltak feltétlen hívei a műfajnak, egyetlen kattintással utánajárhatnak annak, hogy a Lucrezia Borgia című előadás szereplőinek esetleg ismeretlen neve mögött micsoda előadások, milyen karrier áll!
A címszereplő spanyol szoprán, Yolanda Auyanet az olasz repertoár egyik legnagyobb előadója és ismerője, aki azonban nem csak Bellinit, Rossinit vagy Donizettit énekel tökéletesen, de ismeri Mozart, Verdit, Puccini munkásságát is. Az európai operaházak kedvelt csillaga a Kanári-szigeteken született, pályáján versenydíjak sorával indult, az ezredvég óta a világot járó énekes a legnagyobb művészekkel dolgozik együtt. Repertoárjának középpontjában az olasz operairodalom, azon belül is főként a bel canto nagy női főszerepei állnak. Normát többek közt Madridban és a drezdai Semperoper színpadán, Anna Bolenát Pármában, a Lucrezia Borgia címszerepét pedig Bolognában énekelte.
Biztosan van, aki esetleg nem találkozott még a nevével, de a világ különböző színpadainak közönsége és a szakma tükrözi vissza, mennyire nem puszta fordulat az a jelző, hogy „nem kell bemutatni”: a Ferrara hercegét megformáló Bretz Gábor basszus világszerte elismert művész, akinek összetéveszthetetlen hangja, átélt előadásmódja mindig lenyűgöző. Bretz Los Angelesben és a budapesti Zeneakadémián tanult. 2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Énekverseny nagydíját. Főbb szerepei Mefisztó Figaro, Kékszakállú. Fellépett a berlini Komische Operben, a milánói Scalában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Covent Gardenben és Sydneyben. Pályafutása során találkozott már bel canto operával, a stílus ismert számára.
Az olasz mezzoszoprán Cecilia Molinari elsősorban Rossini-szerepekben mutatkozott be az operavilág megannyi fontos színterén, a berlini Deutsche Operben csakúgy, mint a Római Operában, a moszkvai Bolsojban és nem utolsósorban a milánói Scalában. Ugyanakkor Donizetti-operák előadásaiban is Európa-szerte fellép, jelen karakterét, azaz Maffio Orsini nadrágszerepét például Triesztben is megformálta már. A szakma és a közönség egyaránt kedveli a fiatal művésznőt igen kimunkált hangja és elegáns interpretációi miatt. Az elsősorban bel canto szerepeiről ismert, ez alkalommal Gennarót alakító Ștefan Pop tenor vérbeli bel canto specialista. Huszonhárom esztendős korában a Plácido Domingo nevével fémjelzett Operalia énekverseny első díjának és közönségdíjának nyerteseként vált világszerte keresetté, ám nemzetközi debütálására már 2009-ben sor került, amikor a Traviata Alfredóját énekelte Rómában, Franco Zeffirelli rendezésében. Olyan operai fellegvárakban ismerkedhetett meg a közönség a román tenor művészetével, mint a Bécsi Állami Operaház, a párizsi Opéra Bastille vagy a londoni Covent Garden. Olyan nagyszerű művészeket láthat a közönség további szerepekben, mint Újvári Gergely, Endrész Ferenc, Szélpál Szilveszter, Papp Balázs, David Astorga, Haja Zsolt, Bakonyi Marcell,
Kőszegi Judit, avagy Miksa Bálint. Közreműködik a Honvéd Férfikar, karigazgató Riederauer Richárd.
A pécsi zenekar évekre visszamenően szervez minden évadában kiemelkedő opera premiert, hiszen hangsúlyosan fontosnak tartja az összművészeti, társművészeti koprodukciókat. Ehhez Pécsett a két tradicionális intézmény, a szimfonikus zenekar és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése ad még egy másik, jövőbe mutató dimenziót azzal, hogy a fiatal művészgenerációnak, az opera tanszakos növendékeknek a Kodály Központ színpadán biztosít helyet vizsgaelőadásuk bemutatására a Pannon Filharmonikusok. Nyilván már szakmai és magas művészeti előzmény az az Armel Operafesztivál, amelynek nem csak aktív szereplője, versenyprodukcióival a fesztivál díjainak nyertese, de alapító partnere is volt a pécsi zenekar. A PFZ vezetése egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy a Pannon Filharmonikusok nyitott művészeti műhely, annak minden kötelezettségével, innovatív szellemiségű alkotó közösség, amely aktív partnere kíván lenni friss, újszerű, nemzetközi produkcióknak.
A covid-járvány miatt legutóbb 2020-ban rendezett operabemutatót a zenekar, ekkor Vincenzo Bellini remekművét, Az alvajárót láthatta a közönség nemzetközi szereposztásban, együttműködve a Müpa-val és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft-vel. Természetesen nem lehet említés nélkül hagyni a Pécsi Nemzeti Színház sikeres operapremierjeit sem, amelyben a zenekar évek óta együttműködő partnere a színház művészeti vezetésének.
Az idei előadás a bel canto egyik legnagyobb mestereként számon tartott szerző, Donizetti Lucrezia Borgia-t a középpontba állító zenés drámájának ihletője a drámaíró Victor Hugo volt. Cselekménye a XVI. század elején játszódik, szövevényes, izgalmas történetmesélés mentén halad a végkifejlet felé, a félig szcenírozott előadás prológusból és két felvonásból áll, a közönség két szünettel tekintheti meg a váratlan fordulatokban gazdag művet. Az előadás értékét talán tovább növelheti az a tény is, hogy ez a darab Donizetti vígoperáihoz képest jóval ritkábban kerül színpadra. A „szép éneklés” itt nem öncélú, tovább árnyalja a titkokkal, intrikákkal átszőtt cselekményt, bravúros áriák, tökéletes hangok állítják kihívás elé az előadókat. A darab olasz és magyar nyelvű librettója a Pannon Filharmonikusok oldalán elérhető.
A Pannon Filharmonikusok zenekar és az előadás karmestere Andrij Jurkevics bel canto specialista, a Müpa visszatérő vendége. A rendező az az Anger Ferenc, aki a Szegedi Nemzeti Színházban, a Müpában, Pécsett és Győrben, de Pisában és Torre del Lagóban is dolgozott már, az Operaházban 2013-ban debütált, s ettől kezdve öt éven át ő volt az intézmény művészeti igazgatója is. A látványt Zöldy Z. Gergely Junior Prima díjas látvány- és díszlettervezőnek köszönhetjük. A jelmeztervező Szelei Mónika, a zenei asszisztens Alessandro Amoretti.
Ezen az esten, mint 2021. november 20-tól a Kodály Központ valamennyi programján, kötelező a védettséget biztosító, az orrot és szájat eltakaró maszk használata úgy a közönség, mint a személyzet számára. Az előadások védettségi igazolvány nélkül látogathatóak. Jegyek személyesen és online is kaphatóak, további információkért látogasson el a pfz.hu weboldalra!
