Liszt Ferenc nagyszabású orgonaműveit hallhatjuk a fiatal német virtuóz, Martin Sturm tolmácsolásában október 10-én a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon. Az orgona egyik legfontosabb nemzetközi nagykövete, a weimari zeneakadémia legfiatalabb professzora a Zeneakadémia szomszédságában álló Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom gyönyörű, gazdag, színes hangú orgonáját szólaltatja meg.
Az orgonáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A legnagyobb hangszer: rengeteg gombja, pedálja, billentyűje és kapcsolója van, és persze ott vannak a sípjai is, amelyek közül a legkisebb akkora, mint egy félbetört ceruza, míg a legnagyobbak közel tízméteresek is lehetnek. A számuk is hihetetlen: a valaha létezett legnagyobb orgonának, a New Jersey-i Atlantic Cityben épített Midmer-Losh gyártású hangszernek például 33 ezer sípja volt.
Az orgona hangjával leggyakrabban az egyházzenét társítjuk – szinte mindenki tapasztalta már, milyen varázslatos érzés úgy belépni egy templomba, hogy a láthatatlan orgonista által játszott zene lengi be az egész teret –, de romantikus darabokat, impresszionista zenét, sőt jazz- vagy rockzenét is meg lehet szólaltatni rajta. A filmrajongók számára pedig egyértelműen Drakula gróf alakját és a borzongatóan izgató vámpíros történetek összetéveszthetetlen hangulatát idézi meg, amikor felzengenek a sípok: Bach népszerű d-moll toccata és fúgája hatására megfagy az ember ereiben a vér, és megjelenik előtte Lugosi Béla fehérre meszelt arca.
Az orgonista általában láthatatlan, a templomban fent ül valahol a karzaton egy rejtett zugban, a koncerttermekben pedig a közönségnek háttal játszik. Ha másokkal együtt zenél, a karmestert és a többieket kis tükrön keresztül látja csak. Az orgonista tehát gyakran teljesen a háttérbe szorul, ezért nincsenek is sokan köztük, akiknek a neve széles körben ismertté vált volna (bár nekünk Magyarországon egy időben pont itt volt Varnus Xavér, aki koncertjein többezres közönség előtt népszerűsítette hangszerét, Bachtól egészen a Star Warsig ívelő repertoárjával).
Németországban azonban nemrég elbukkant egy fiatal művész, aki olyan karizmatikusan uralja ezt a hangszert, hogy már 21 évesen zeneakadémiára hívták tanítani. Martin Sturm (akinek a családneve, a hangszeréhez rendkívül illő módon, „vihart” jelent), számos nemzetközi zenei verseny nyertese, világszerte nagy sikerű koncerteket ad. 2019 óta a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona- és improvizációprofesszora, az intézmény történetében a legfiatalabban kinevezett professzor. Sturm még harmincéves sincs, de a legfontosabb mesterkurzusok állandó vendége, és új orgonák építésénél és régi hangszerek restaurálásánál is rendre az ő véleményét kérik ki a világon mindenfelé.
Briliáns improvizációs tehetségét és virtuóz játékát számtalan fesztiválon és a legrangosabb koncerttermekben csodálhatta már meg a közönség. Sturm egyaránt otthon érzi magát a modern hangszerek és a híres, több száz éves orgonák sípjai között, de zeneszerzőként is bemutatkozott már: többek között a halberstadti John Cage Alapítvány és a würzburgi Monteverdi Kórus kérte fel saját művek komponálására. A sokoldalú művész nemcsak orgonán, hanem csembalón és klavikordon is játszik, sőt, időről időre jazz-zongoristaként is fellép.
„Komplex világunkban mindig szükség lesz az orgona hangzásának komplex univerzumára”
– fogalmazott az orgonaművész, akinek a játékát hamarosan megcsodálhatja a budapesti közönség is. Martin Sturm az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom orgonáját szólaltatja meg a Liszt Ferenc születésének 210. évfordulóján életre hívott Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon: az október 10-i koncert műsorán természetesen Liszt Ferenc művei szerepelnek majd.
- A program:
Liszt: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – variációk egy Bach-témára
Improvizáció – Albumblatt (Albumlap)
Liszt: Am Grabe Richard Wagners (Richard Wagner sírjánál) – átirat orgonára
Improvizáció – Metamorphosis
Liszt: Krisztus – Tu es Petrus – átirat orgonára
Improvizáció – Szimfonikus vázlatok Dante Isteni színjátékára
