Churchill és a tőzsdekrach

Töltőtoll és Tőzsde 15.

Irodalmi jegyzetek egy különleges kolostor udvaráról, avagy a töltőtoll és a tőzsde találkozása két osztalék között. Eheti téma: Churchill és a tőzsdekrach.

Winston Churchill életművét és munkásságát kötetek tucatjai dolgozták már fel, ezek közt azonban van egy különös könyv, ami kifejezetten a pénzügyeit kutatta. Címe: Nincs több pezsgő. Alapos mű, amely egészen fiatal korától kezdve körbejárja Churchill üzleti ügyeit. Meghökkentő részletek sokaságát kínálja az olvasó számára. A könyv egyik fejezetéről lesz most szó.

Hajón Amerikába

A brit miniszterelnök politikai pályája tele volt hullámhegyekkel és -völgyekkel. Befolyása és sikerei hol fent, hol lent voltak, és különböző módon próbálta átvészelni a mélyrepüléseket. Az egyik ilyen leszálló ágban úgy döntött, hogy Amerikába utazik.

Előadásokra készült a Williams College szervezésében, a befolyásos Bernard Baruch közbenjárása által. A Churchill család nyárra tervezte az utat. Kanada és az Egyesült Államok látogatása volt tervben. Gazdasági vezetőkkel és üzletemberekkel is akart találkozni Churchill, hiszen a pénzügyek világa mindig is foglalkoztatta. Legutóbbi, pénzügyminiszteri pozíciója nem engedte meg számára, hogy magánbefektetőként részt vegyen a tőzsdén, de miután túl volt már a hivatalon, nagy reményekkel hajózott az amerikai földrész és annak részvénypiaca felé.

Szárnyaló üzleti hangulat

Augusztus elején utaztak, de a felesége végül egészségügyi okok miatt Angliában maradt. Kanadában kezdték a körutat. Cikkeket írt különböző lapoknak, és közben remek üzleti lehetőségeket látott az olaj és gázkitermelés területén. Útközben már el is kezdett befektetni. Több cégben is részesedést vett. Utazása során további remek lehetőségeket látott, ígéretes fejlesztéseket, és kiváló üzleti hangulatot. Ezen felbuzdulva további pénzeket fektetett be részvényekbe. Folyamatosan tartotta útközben is a kapcsolatot bankárokkal, brókerekkel, üzletemberekkel, követte a híreket és az eseményeket.

Szeptember elején értek el az Egyesült Államokba. Nagy lendülettel folytatódott az üzlet és a befektetés. Új találkozók, új számlanyitás, új részvények. Pár hét alatt már jelentős nyeresége volt ebben a szárnyaló üzleti klímában. A feleségének levelekben számolt be az úton elért sikerekről. Churchill igazán belelendült, egyik tranzakció jött a másik után. Adás-vétel, vétel-adás, tartás, kivárás, majd ismét részvények vétele és eladása, hogy aztán újabb és újabb vételek kövessék… azonban sűrű sötét felhők kezdtek a piac egén tornyosulni. Októberre beborult az ég.

Felhők. Vihar. Búskomorság.

Aggódó hangú sürgönyök érkeztek Churchillhez, miközben ő továbbra is járta az országot. Piaci nehézségekről számoltak be az ismerősök. Fennakadásokról és változó gazdasági széljárásról. Churchillt nem ingatták meg a lendületben, átmenetinek érezte csak a hangulatromlást. Makacs volt és elszánt, ahogy mindig. Ekkor már olyan méretű spekulációs láz ragadta magával Churchillt, ami több kontinenst is érintett. Egyre több cég, bank, és bróker részvételével zajlottak a tranzakciói, amit ekkor már nem is látott át. Nem tudta már tisztán követni saját tőzsdei pozícióit. De ez nem zavarta. Továbbra is találkozókon vett részt, cikkeket írt, előadásokat tartott, részvényeket adott és vett, megvadult bikaként elszabaduló lendülettel.

Október második felében már valóban komorrá vált az üzleti hangulat, és egyre sötétebbek felhők gyülekeztek a gazdaság egén. Riasztó vihar készült. Október 24-én aztán mennydörgésszerűen leszakadt az égbolt, és mélybe zuhant a New York-i tőzsde indexe. Riadalom, pánik, és kilátástalanság söpört végig az utcákon, mert a következő napokban és hetekben tovább folytatódott az árfolyamok meredek zuhanása.

Churchill október utolsó napjaiban az óceánon hazafelé hajózva kezdte el számolgatni befektetéseinek rohamosan csökkenő értékét. A távírószalag folyamatosan küldte az aktuális árfolyamot, a veszteségek pedig egyre csak nőttek és nőttek. Az óceánjáró hajó megállíthatatlanul haladt Anglia partja felé, a világ pedig a történelem legpusztítóbb gazdasági válságába. Winston Churchill így élte át az 1929-es évet.

Hullámzó tenger
kopottas cilindert
sodor partra.

Írta: Séra András, A Kolostor Őre, magánbefektető

A fenti írás célja nem befektetési tanácsadás, és nem is kíván senkit ösztönözni pénzügyi döntések meghozatalára. A tőzsde világa kiemelten kockázatos, csakis kellő óvatossággal és szakértelemmel érdemes hozzá közelíteni!