Itt az indoklás, miért utasította vissza a Magvető 61-ben Mészöly Miklós Az atléta halála kéziratát

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

60 éve történt

A kiadói főigazgatóság levele MÉSZÖLY MIKLÓSNAK, 1961. május 12.

Mellékelten visszaküldjük az „Az atléta halála” című kéziratát. A Magvető Kiadó nem vállalkozik a regény kiadására, mert a lektori jelentés szerint megoldhatatlan problémák jelentkeznek benne. A lektori jelentés aggasztónak találja az író szemléletmódját, tudatosan antirealista irodalmi irányzatát, az impresszionista, kiábrándítóan sötét színek halmozását, és hiányolja a pozitív eszmei mondanivalót.
Szalai Sándor s. k.
osztályvezető
Melléklet: kézirat
*
[Az illusztráción: a Magvetőnél öt évvel később mégis kiadott kötet borítója]
[Forrás: Írónaptár – levelek, naplók, memoárok]

Egy részlet egy későbbi szamizdatban megjelent, aztán az állambiztonsági szervek „könyvtárába” került Mészöly Miklós szövegből:

„…Engem nem szórakoztatási szándék, sem a világ megváltoztatásának intenciója nem indított arra, hogy íróvá legyek. Persze az írás nem ártalmatlan törekvés és nem is olyan személyes ügy, mint gondolnák egyesek. A lelki egészségem úgy valósul meg, hogy írásaimat megosztom a többiekkel. A művészet erkölcstelen – mondta Flaubert s ez azt jelenthetné, hogy a művészet meghatározott tapasztalataival meg akarja rontani a boldog tudatlanságot. Ilyen önző a művészet. A művészet egoista inzultus…
Engem a szenvedés jobban vonz, mint az öröm s mégis jobban szeretem az indokolatlan reményt a bölcs tartózkodásnál. Nem hiszem, hogy kizárólag a szenvedés lehet az írás mozgató rugója, de a szenvedés ad hozzá keretet. Lehet az embert idealizálni, lelkesedni érte, de pokolra is lehet vinni érdekből…”
ÁBTL – 4.2. – A-3327

Megosztás: