Tegye fel a kezét, aki az elmúlt egy évben mondott már olyat az élőben régen látott barátoknak, hogy buliba menés híján mindenki rúgjon be otthon a saját kamerája előtt! Mivel azonban mi kulturális magazin volnánk, a mértéktelen alkoholfogyasztás helyett inkább a következőt ajánljuk ma estére: Irie Maffia koncert közvetítése, ugrálás, táncolás, üvöltésbe hajló éneklés, amíg csapzott nem lesz a hajunk és stresszmentes a testünk. (Egyéni belátásra bízva a mértéktartó alkoholfogyasztást.) Ráhangolódásképpen pedig elhoztunk néhány pörgős zenét és hozzájuk kapcsolódó történeteket az idén 16 éve aktív együttestől!
Amikor MC Columbót rabomobilban toloncolták ki a Szigetről
Az Irie Maffia egyik frontembere, az MC Columbo néven zenélő Kéri András mesélte ezt a történetet a Librariusnak pár éve. Egy szigetes koncertjük után annyira jól sikerült a buli, hogy másnap délben ébredt, és gyanútlanul ki akart sétálni a helyszínről, amikor a biztonságiak lecsaptak rá. Csak ekkor döbbent rá, hogy még az előző napi karszalag van rajta. A biztonságiakat nem hatotta meg, miszerint ő nem bliccelő fesztiválozó, hanem híres zenész, így végül MC Columbót az általa csak “rabomobilnak” nevezett gyűjtőkocsi vitte el a helyszínről. A történet szerencsére nem hatott ki a zenekar és a fesztivál kapcsolatára, ugyanis 2015-ben az Irie Maffia szerzeménye lett a Sziget himnusza, és nagyszínpadon tartottak fergeteges jubileumi koncertet fennállásuk 10. évfordulóját ünnepelvén.
Amikor ELO találkozott az azonto műfajjal Ghánában
Az Irie Maffiában zenélő Sena Dagadu és Élő Márton (ELO) nemcsak a színpadon, hanem az életben is egy párt alkotnak. Mivel Sena ghánai származású, az elmúlt évtizedben sokszor látogattak oda, ELO pedig a családi-baráti találkozások mellett a helyi zenei életbe is betekintett. Erről 2012-ben mesélt erről a magyar sajtóban: például azt, hogy Ghánában nem létezik underground zene, mert valamit vagy csak pár százan ismernek, vagy az egész ország. Az azonto nevű táncos-zenés műfaj az utóbbi kategóriába tartozik, amely a ghánai tengerparti települések közösségi életéből ered, és egyszerre tekinthető művészi önkifejezésnek, kommunikációnak és szórakoztatásnak. Maga ELO is írt ilyen számokat, amelyeket a ghánai zenei életben is lelkesen fogadtak. A zenészre nagy hatással voltak a helyi technikai megoldások, az, hogy egészen más alapokra épül a kulturális élet, illetve ahogy fogalmazott,
“…ott vagyok egy helyen, ahol ez tényleg, valós időben történik, és nem az egész világ van rajta ezen, hanem csak nagyon kevés ember. Úgyhogy ezt én még szeretném egy kicsit forszírozni.”
Amikor hús-vér dal lépett ki a könyv lapjairól
A gitáros Szeki, alias Szekér Ádám egyik szerzeményének, a What Do You Really Wanna Saynek különleges története van. Egy másik Irie Maffia-tag, Baranyai Ákos és író-szerkesztő barátja, Angyalosy Eszter regényt írtak egy fiktív zenekarról, a Wonderlandről, amely Baranyai valós élményeit ötvözte Angyalosy íráskészségével. A regény szintén 2015-ben, az együttes jubileumi évében jelent meg, a szerzőpáros pedig még ugyanekkor megkérte Szekit, hogy írja meg a Wonderland egyik dalát a mi valóságunkban is. Így született az említett dal és a nagyon is valóságos, pörgős és vad videóklip, amelyek újabb bizonyítékok arra, hogy az élet és a művészetek egészen különleges módokon fonódhatnak egymásba.
Na jó, ez kakukktojás, mert ez a dal nem a zenekarnak, hanem “csupán” az alapító tag Horváth Gáspárnak (JumoDaddy) és az egyik frontember Thomas W. Kemonnak (MC Kemon) a projektje volt tavaly nyáron, amelyben Lábas Viki is közreműködött. Mégsem hagyhattam ki, mert ilyen bulihelyszín azért nem akad mindennap. A három zenész és a zeneipar sok más dolgozója a fényárban úszó Budai Várban ünnepelte Budapest újranyitását, amelyről azóta sajnos tudjuk, hogy rövid életű volt. Úgyhogy a dal még mindig aktuális – és amíg nem mehetünk valódi koncertekre, legalább kapcsoljuk be az Irie Maffia 2015-ös jubileumi müpás koncertjének közvetítését ma este!
