Maradj otthon, ha megteheted. A csapból is ez folyik már több mint egy hónapja. Apropó, ami a csapból folyik, azzal moss kezet. Hordjál maszkot, kesztyűt, ha mégis ki kell menned. Ha pedig színházi vagy koncertélményre vágysz, akkor irány az internet – már ha elég jó hozzá a sávszélességed. És ezek is mind csak régi felvételek lehetnek, hiszen a kulturális intézmények is zárva tartanak, hiába próbáljuk az egyszerre elindított élő közvetítéssel azt az illúziót kelteni, hogy a két, három, négy éve zajlott koncert először zajlik, mi látjuk először, számítógépek és telefonok képernyői előtt. Végül is van benne igazság, hiszen ilyen formában, ebben a konstellációban tényleg először történik ez az egész…
A Müpa az aktuális kormányrendelet értelmében április 30-ig biztosan zárva tart. Hogy utána mi lesz? Ki tudja. Mindenesetre az ott dolgozók azzal számolnak, hogy végezzen bármilyen ámokfutást ez a kis élettelen RNS-szálacska fehérjeburokban, anélkül, hogy akár tudatában lenne (hiszen emberi definíció szerint nem lehet tudata) – mégsem lehet erősebb, mint az emberiség szellemi építménye, és főleg mint egyik legnagyobb fegyvere a káosz ellen: a zene. Az új évad a tervek szerint ugyanúgy zajlik majd, mint bármelyik korábbi, és már most vásárolhatunk bérleteket, jegyeket a fél vagy egy év múlva időzített koncertekre.
Íme néhány csemege a Müpa jövő évadjának kínálatából, ami azért tarthatja bennünk a lelket:
Jazz és Swing – nemcsak tavasszal
Lehet, hogy az idei tavaszi koncertlátogatásoknak már nagyrészt lőttek, de jelen állás szerint a Jazztavaszra már sor kerülhet májusban. Cyrille Aimée, Rebekka Bakken és a Modern Art Orchestra, illetve a Sarah McKenzie Group és Bolla Gábor tesznek róla, hogy (ha úgy alakul) a május eleji visszatérés a karantén nélküli világba a jazz vérpezsdítő ritmusaira történjen. De viszontláthatjuk Branford Marsalist is, Gyenyisz Macujev jazzt fog zongorázni, és még a Clayton-Hamilton Jazz Orchestrának is van helye az új évadban. A Jazztavasz után nem sokkal pedig érkezik a Hey June! nyárindító fesztivál, olyan előadókkal, mint például az Anima Sound System vagy a pécsi Mongooz and the Magnet.
Egy híd, amelyre mindennél nagyobb szükség van
Tudjátok, mi a jó mégis a vírusban?, kérdezte nemrég az egyik angol ismerősöm. Hát az, hogy amióta csak ekörül forognak a hírek, a Brexit teljesen lekerült a napirendről! Igaza volt, szerencsére a politikai megosztottság nemcsak a hírekből tűnt el, hanem nagyjából a mindennapokból is. A közös, láthatatlan ellenség összekovácsolta ezt a megosztott, lassan már tényleg csak névleg “egyesült” királyságot. A járványhelyzeten azonban mindenképpen túlmutat annak a kérdése, hogy miféle identitása lehet egy olyan nyugat-európai szigetországnak, amely a történelem során elsőként elhagyta az Európai Uniót. A gazdasági törvényszerűségeken túl milyen társadalmi és kulturális hatásai lesznek ennek? Hogyan lesz, hogyan lehet európai a maradáspárti brit, és hogyan az elszakadáspárti? Immár két éve angliai lakosként és január 31-e óta az Unión kívülről visszakukucskálva kifejezetten megmelengeti a szívemet, hogy a szervezőbizottság idén az Egyesült Királyságot választotta a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös Európai Hidak programjába.
Wagner, Liszt és Berlioz
Későromantikából semmiképpen nem lesz hiány, ráadásul a három zeneszerző három különböző nemzetet is képvisel. Liszt Ferenc és Hector Berlioz művei a 2021 elején megrendezésre kerülő egész napos zenei maraton során csendülnek majd fel. Majd pár hónappal később, 2021 nyarán kerül műsorra Wagner öt operája, a Ring-tetralógia és a Lohengrin, Fischer Ádám művészeti vezetése és vezénylése alatt. Utóbbiakra egyébként kombinált bérletet is vásárolhatunk: a Müpa Wagner-bérletében benne van az egész Ring, és emellé ajándékként kedvezményes jegyvásárlási lehetőség a Lohengrinre is. Keményvonalas rajongóknak ajánljuk!
Személyre szóló szeretetcsomagok
Kiemelhetnék még további érdekességeket is a Müpa által összeállított bérletekből, egy-egy szívemnek kedves alkotót vagy műfajt a többiek rovására, de sok tépelődés után úgy gondoltam, nem lenne értelme. Hiszen a tizennégy tematikus bérletnek éppen az a lényege, hogy mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt, amire pillantva úgy érzi: hoppá, ez személyesen nekem szól! Hogy ez a régizene, a kamarazene, a nagyzenekar és szólista kooperációja, a zenés színpad, a fiatal tehetségek koncertjei, az áriák, vagy esetleg az ünnepek és oratóriumok? Egy ilyen hosszú listában mindenki megtalálhatja a maga kedvencét. És ha még így is nehezünkre esik a bérletválasztás…? Nem csodálom. Úgyhogy egy másik cikkben erre is mutatok majd egy kézenfekvő megoldást! 😉
