Az erdélyi Zilahon vita bontakozott ki Ady Endre szobra januári felállításának a törvényességéről.
A prefektusi tanács csütörtöki ülésén a Szilágy Megyei Kulturális igazgatóság vezetője, Doina Cocis vetette fel, hogy a szobor nagyon szép, és nagyon jó, hogy van, de köztéri emlékmű, amely ráadásul értékes műemlékek körzetében áll, ezért a kulturális igazgatóságnak és a kolozsvári regionális műemlékbizottságnak a helyszínt, az emlékművek országos bizottságának pedig a szobor művészi koncepcióját kellett volna előzetesen láttamoznia.
A szoborállító Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig nem kereste meg ezeket a hatóságokat a szoborállítás tervével. Doina Cocis hozzátette: a jóváhagyásokat könnyen meg lehetett volna szerezni, és ezek továbbra is szükségesek a törvényesség visszaállításához.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke viszont kijelentette: az Ady-szobor tulajdonképpen utcabútor, ezért nem volt szükség a felállításához az említett jóváhagyásokra. Arra utalt, hogy a Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által megkomponált Ady Endre egy padon ül a karfára könyökölve.
A politikus azt is megemlítette, hogy a teret, amelyiken Ady Endre mellé lehet ülni, és amelyiken Fadrusz János híres Wesselényi-szobra is áll, át kívánja alakítani az önkormányzat, és megtörténhet, hogy az utcabútor végül más helyre kerül.
„Hogyan kérhettünk volna jóváhagyásokat, ha nem tudjuk biztosan, hol lesz a végleges helye?”
– tette fel a kérdést Seres Dénes.
Ady Endre egész alakos ülő szobrát január 26-án avatták fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelenlétében. A szoborállítással arra kívántak emlékezni, hogy a költő 1892-től a zilahi református kollégiumban tanult, ahol 1896 júniusában jelesre érettségizett. Az ülő szobor egy kőlapra került, melyre a költő neve, születése és halála éve mellé azt az idézetet vésték, hogy
„Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok”.
Gazda Árpád
