+ Irodalom

Akkor láttam először monokinis lányokat strandolni – Az Élet és Irodalom 2020/06. számából

élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Marsó Paula Dekonstrukció és esztétikaA filozófus és az építőmester címmel írt esszét.

„Angyalosi Gergely Dekonstrukció és esztétika című 2018-ban megjelent könyvében egy dekonstruktív esztétika, azaz az esztétika dekonstrukciójának lehetőségét vizsgálja. Az első fejezet Szöveg – valóság – dekonstrukció az építészet kérdésével foglalkozik. Ebben a szakaszban a szerző bemutatja a dekonstrukció kifejezés eredetét, nevezetesen, hogy Jacques Derrida egy francia megfelelőt keresett a német Abbau, illetve a Destruktion kifejezésekre és a dekonstrukció kifejezés tűnt számára kézenfekvőnek. A kötet elméleti bevezetője összefoglalja a dekonstrukció jelentőségét és segít tájékozódni a francia filozófus szövegvilágában. Bármit is tár fel a dekonstrukció, az semmiképpen sem a tárgy modellje, vagy szimulákruma, melynek révén magának a tárgynak egy belsőbb jelentéséhez férünk hozzá. Ami feltárulhat a dekonstrukció során, állítja Angyalosi Gergely, az a magában a tárgyban működő hasadás, amely akkor válik láthatóvá, ha több nyelv működik egyszerre. Mi lenne több nyelv együttes, egymással párhuzamos és egymást keresztező működése?”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Hermann Veronika Gyertek haza, kik megfáradtatok címmel írt recenziót Marilynne Robinson Itthon című regényéről.

„Az Itthon nagyszerűsége pontosan ebben a kettősségben, profán és szakrális ütköztetésében, a magasztos nyelvezet és a hétköznapi problémák egymásra csúsztatásában rejlik. Rendre felmondja azokat a leckéket, amelyeket általában a modernség utáni nyugati családregények. Kérdéseket tesz fel sorsról és örökségről, a testvéri és a szülői szeretet természetéről, megértés és megbocsátás kapcsolatáról, de azt is felveti, hogy vajon az otthon egy magától értetődő közeg, vagy az embernek magában és másokban kell megtalálnia az oda vezető utat. Megjelennek benne a leszármazástörténetek bibliai képei, és a ház előtt emberemlékezet óta álló, szerteágazó tölgyfa is – az Itthon azonban mégsem átlagos családregény, mert a legtöbbet nem az együttlétről, hanem a magányról mondja. A Kálvin műveit rendszeresen újraolvasó és értelmező – sőt, azokról esszékötetet író – Robinson a protestáns teológiai fontos téziseivel metaforizálja ezeket a kérdéseket: a kegyelem, az eleve elrendelés és az üdvösség fogalmain keresztül. Boughton tiszteletes fiainak hagyományos, lányainak azonban ezekre a fogalmakra utaló keresztnevei vannak (Hope, Faith, Grace, Glory). Ez egyszerre forgatja ki és mutatja meg a nők szerepét ebben az erősen patriarchális világban, amelynek a tetején maga az Úr áll.”

ÉS-KVARTETT

Moesko Péter Megyünk haza című novelláskötetéről Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. január 29-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb február 26-án, szerdán Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötetéről lesz szó.

VERS

A versrovatban Egressy Zoltán és Jenei Gyula versei olvashatók. Az ő A világ összes országába című verséből idézünk egy részletet:

az olimpiai tavak mellett, münchenben, feszes testű,
szőke, gótikus húszévesek; akkor láttam először
monokinis lányokat strandolni. a barátommal
ruhástól hevertünk a fűben, télikabátot igen,
fürdőgatyát nem vittünk az útra. münchenről
régebben az olimpia jutott az eszembe, de nem a
sportesemény, hanem a túszdráma, a fekete szeptember,
ahogy otthon egy este anyámmal hallgattuk a híreket.
az utazás után már nem az olimpiára gondoltam
münchenről, hanem minden másra. s ha mégis
az olimpiára, akkor a tavakra meg a két gyönyörű
szőkére. és egy idős nőre is, aki lehetett vagy hetven,
bár huszonévesen az ember nemigen tudja megbecsülni
a nála jóval idősebbek korát. az öreg hölgy is
monokinizett. csúnya volt, a mellei a hasára
lógtak. ült a kavicsos parton, talán a barátnőjével.
mi meg hasaltunk a fűben. lopva bámultuk
a nőket: fiatalt és öreget. nem tudom már visszaidézni
a lányokat sem, melleik esését, rezdülését, a csípővonalakat,
arcuk formáját, a szemszínüket is csak valószínűsítem
a szőke hajaikból. fölülírták őket más nők, poszterek.
az öregasszony kinézete is rekonstruálhatatlan. csak a
lógó mellek, a megereszkedett szövetek kitörölhetetlenek;
az absztrakció: ahogy a kollagéneket kirágják
testünkből az évek.

PRÓZA

Bartók Imre, Németh Ákos és Szekrényes Miklós prózája szerepel a héten.

Tárcatár: Kiss Tibor Noé.

Részlet Bartók Imre A Demeter útja című írásából:

„A Demeter névre keresztelt szkúner 1897. augusztus 8-án futott be Whitbybe, miután emberemlékezet óta nem látott vihar sújtott le a partra. Délután már felkerekedett a délnyugati irányból fújó szél, ám a barometrikus nyelvhasználat által csupán „2-es erősségű, enyhe szellőnek” nevezett jelenség még nem jelezte előre azt az istencsapást, ami ezután várt a városra. Mielőtt még a nap alábukott volna Kettleness sötét, merészen a nyugati égtáj felé meredő sziklatömege mögött, lefelé tartó útját a színkavalkádban fürdő fellegek miriádja kísérte; volt köztük tűzpiros, mélykék, rózsaszín, zöld, lila, továbbá az arany ezernyi árnyalata, és mindezek között helyenként a tökéletes feketeség apró, a legkülönfélébb alakokat öltő foltjai, illetve néhol már egész jól kivehető, kolosszális sziluettek is. Aztán végül különösebb figyelmeztetés nélkül lesújtott a vihar, mégpedig olyan hirtelenséggel, ami ott helyben szinte felfoghatatlannak tűnt, és még utólag sem érteni, hogyan képes a természet egyetlen pillanat alatt így kifordulni önmagából. A hullámok haragosan felágaskodtak, mindegyik magasabbra hágott, mint az előző, és alig néhány perc elegendő volt hozzá, hogy az imént még csiszolt üvegre emlékeztető víztükör őrjöngő és mindent elemésztő szörnyeteggé változzon.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás a Liget-projekt jelenlegi állapotáról írt.

„Mi tetszik Orbán Viktornak? Tényleg akarják ezt, vagy csak kommunikációs kutyacsontként tartják fenn? Van elég pénz? Vagy van elég pénz, ha a Várból kell kiköltöztetni? A Liget-projektet illetően aztán évekre beállnak a dolgok: ligetvédők sátrakkal, kontra a győzködés magasfokon pörgő píár bullshitje, időnként néhány hevesebb biztonsági őr. Több lesz a zöld, mi nem vágunk ki fákat… ja, mégis. Akkor inkább átültetünk, mindegy mennyiért, de gyorsan, mert kell az eredmény.”

FILM

Báron György Dombrovszky Linda filmjéről, a sokszoros díjnyertes Pilátusról írt kritikát.

„Dombrovszky művészi bátorságára vall, hogy mer ómódi lenni, visszanyúlni az Őszi szonáta Bergmanjának, a Szerelem és az Egymásra nézve Makk Károlyának stílusához. Az ő hűsége Szabó Magdához nem külsőségeken – korabeli enteriőrökön, frizurákon, berendezési tárgyakon – alapul, hanem a regényben megörökített emberi kapcsolatok csipkefinom újraszövésén; vagyis nem korhoz kötött, hanem azt ragadja meg a regényből, ami kortalan és ma is érvényes.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top