Január 22-én, a magyar kultúra napján mutatták be a szentendrei Új Művésztelep kiállításhoz készült katalógus könyvváltozatát. A Kálvária úti Új Művésztelep 2019-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, ebből az alkalomból novemberben nagyszabású kiállítás nyílt a Ferenczy Múzeumi Centrum rendezésében.
A „festők városa” hírnevet megalapozó Régi Művésztelep a ’60- as évekre egyre inkább elvesztette vonzását, ezért a város döntéshozói egy új művésztelep alapítása mellett döntöttek. Mindez új korszak kezdetét jelentette Szentendre számára: a fejlesztési program a 11 ezer lakosú kisvárost Pest megye kulturális központjának, egyúttal a képzőművészet fővárosának jelölte ki. Ennek jegyében létesült az Új Művésztelep és jöttek létre a kismúzeumok is.
A művésztelepen az ország különböző részéből érkező pályakezdő képző- és iparművészek – tehát már nem csak festők – kaptak műtermes lakást. A Régi Művésztelep tagjainak művészi felfogásától eltérő, új törekvéseket képviselő festőművészek is más témákkal és színekkel gazdagították Szentendre viszonylag homogén, nagybányai eredetű plein-air hagyományait. A 20. század szinte minden irányzata jelen volt és van itt – ami közös, az a magas művészi színvonal. A Művésztelep „honfoglalói” számára Szentendre fokozatosan élettérré vált: részt vettek a hetvenes évek országos visszhangot kiváltó városi eseményeiben, helyi művészeti csoportosulások tagjai lettek.
A művésztelep első lakói közül többen eltávoztak már az élők sorából, műtermüket művészpályát választó gyermekük használja, vagy új bérlők költöztek oda. Napjainkban más látásmóddal rendelkező generáció képviselői élnek együtt az alapító régiekkel.
A Ferenczy Múzeum kiállítása az összes műterem alkotóját, a műtermek egykori és mai lakóit mutatja be műveik keresztmetszetén át. Mind a 22 festőt, grafikust, szobrászt, textilművészt, keramikust és fotóművészt, akik az elmúlt öt évtized alatt itt éltek és alkottak: Deim Pált, Gy. Molnár Istvánt, Jávor Piroskát, Asszonyi Tamást, Czakó Margitot, Hajdú Lászlót, Bálint Ildikót, Lukoviczky Endrét, Pirk Jánost, Pirk Lászlót, Rényi Krisztinát, Kisfalusi Mártát, Kocsis Imrét, Kocsis Esztert, Ligeti Erikát, Farkas Zsófiát, Kóka Ferencet, Kapusi Gábort, Papachristos Andreast, Rajki Lászlót, Rózsa Pétert és Nagy Kriszta x-T-t.
A 2020. február 2-ig látogatható tárlaton és a most megjelenő katalógusban 12 „virtuális műterembe” léphetnek be a látogatók. Ezekben a múlt és jelen együttesének jelképeként az egykori és mai lakók alkotásai – festmények, egyedi és sokszorosított grafikák, szobrok, kisplasztikák, reliefek, érmek, gobelinek, kerámiák és fotók – érzékeltetik azt a magas színvonalat és sokszínűséget, amelyet a művésztelep ötven éve képvisel.
A kötet bemutatóján Lauter Éva a katalógus sokszínűségét és gazdagságát méltatta. A Ferenczy Múzeum tudományos igazgatóhelyettese szerint a kiadvány 120 oldalnyi kincsesbánya. A múzeum kiállítási stratégiájában fontos szerepet kap, hogy minden tárlathoz készüljön katalógus vagy kiállításvezető.
Lauter Éva szerint az Új Művésztelep kiállításához készült kiadványt nem elég egyszer átlapozni. A kiállítás összefogta a különböző művészeti ágakat és más-más látásmóddal rendelkező alkotókat, a katalógus pedig ennek esszenciáját adja vissza, pontosan és hűen tükrözve azt, amit a tárlaton láthatunk. Rappai Zsuzsa, a kiállítás kurátora a katalógus szerkesztése során ragaszkodott hozzá, hogy a kiadvány kövesse a tárlat sorrendjét.
„Olyan, mintha újra végigjárnánk a kiállítást”
– jelentette ki a kurátor.
Rappai Zsuzsa szerint a tárlat minden korosztálynak óriási élményt és rengeteg felfedezést nyújthat, amit az is igazol, hogy jó látogatottsági számokkal büszkélkedhet. Reméli, hogy valamilyen más formában még folytatódhat.
„A kiállítás egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy hihetetlen rejtett kincseket rejt még ez a város, amiket nem szabad hagyni elveszni. Ennyivel tartozunk Szentendrének”
– mondta Rappai Zsuzsa.
- A kiállítás február 2-ig látogatható a Ferenczy Múzeumban, a katalógus megvásárolható a jegypénztárában.
