+ Interjú

Vass András: Azok az ABBA-slágerek, amelyeket meghangszereltem, mind kiváló dalok

…a szimfonikus zenekar ilyen esetben úgy működik, mint egy virtuális projektor, amely egy hatalmas nagy vászonra festi fel azokat a gondolatokat, vonalakat és színeket, amelyek a műben fellelhetők – mondja Vass András.

Elképzelte-e már az olvasó, hogyan szólnának legkedveltebb könnyűzenei slágerei egy komolyzenei színpadon? Milyen lenne, ha a fürdőszobában dúdolt dallamok egy hangversenyteremben csendülnének fel, szmokingos urak és estélyi ruhát viselő hölgyek által megszólaltatott hangszereken? A Pannon Filharmonikusok segítségével mindezt a valóságban is átélhetjük. A tavalyi nagy siker után idén ismét az örökzöld ABBA slágerek csendülnek fel 9 új dallal kiegészítve 2020 február 14-én és 15-én. A dalokat Vass András, a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere hangszerelte át. Vele beszélgettünk. (A 15-i koncert 16 órás előadására lehet még jegyet rendelni.)

Nagy kihívást jelenthet ezeket a könnyűzenéhez sorolható darabokat szimfonikus nagyzenekarra átültetni. Mi történik ilyenkor a fülünknek megszokott dallamokkal?

A dallamok jó esetben nem változnak, inkább úgy fogalmaznám, hogy kiegészülnek más dallamokkal, a hangszerelő elosztja különböző hangszerek és hangszercsoportok között a zenei anyagot, új szólamokat talál ki, melyeknek az eredeti dallamokat és a harmóniai rendet kell erősíteni, színesebbé tenni. Nálam mindenképp fontos a szimfonikus jelleg, a szimfonikus zenekari hangzás, a különböző hangszercsoportoknak megfelelő zenei anyag megtalálása és adekvát alkalmazása. Ez az alap. Ez mellett természetesen a dobfelszerelés, gitárok és zongora/billentyűs hangszerek sem maradhatnak ki a zenei anyagból.

Minden könnyűzenei darab alkalmas ilyen áthangszerelésre?

Szinte minden jó és minőségi könnyűzenei anyag alkalmas arra, hogy szimfonikus zenekari anyag készüljön belőle. Számomra ilyenek a Queen és az ABBA slágerei, a Sting valamint a Genesis egyes számai, az LGT, Eric Clapton, Joe Cocker számok is. A kétakkordos, szegényes harmónia, ritmus- és dallamvilággal bíró, techno- illetve hasonló jellegű alkotásokról nehezen tudom elképzelni, hogy jól meghangszerelhetők lennének.

Mennyiben hagyja szárnyalni az áthangszerelést végző fantáziáját az, hogy milyen hangszereken fog megszólalni a zene?

Nálam a „szárnyalásnak” három határa van általában. Amit leírok, az lehetőleg hangszerszerű legyen minden szólamot beleértve, vagyis különösebb nehézség nélkül el lehessen játszani. Továbbá a különböző hangszerek együttes hangzása egészítse ki egymást, ilyen szempontból a zenekari anyag legyen harmonikus. És végül, hogy a létrejött új hangszerelés az eredeti dal, illetve eredeti zenei anyag tartalmát és mondanivalóját emelje ki, azt erősítse és semmiképp ne halványítsa vagy rombolja.

Tulajdonképpen mi a célja egy ilyen áthangszerelésnek?

Azt gondolom, hogy kettős célt szolgál: az eredeti anyag feldolgozása egy sokkal nagyobb lehetőségeket magában rejtő nagy előadói együttesen új (hang)színek és egy sokkal szélesebb spektrumú hangzás bevonásával, valamint a szimfonikus zenekar óriási lehetőségeinek és eszköztárának bemutatása, illusztrálása, a szimfonikus zenekari hangzás megszerettetése a közönséggel.

Az ABBA slágerek virágkorukat élik, főként mióta a Mamma Mia film megjelent a mozikban, illetve a belőle készült musicaldarabot játsszák színházban is. Mit érzett további kihívásként abban, hogy ezzel a zenei anyaggal foglalkozzon?

Szeretek hangszerelni és igyekszem mindig „gondosan” kiválogatni, hogy mikor milyen zenei anyagokat dolgozok fel. Korábban Schubert és Grieg vonósnégyeseit írtam át nagyzenekarra, volt egy-két könnyűzenei sláger is, de most jött el a pillanata annak, hogy az ABBA-életművel részleteibe menően foglalkozzam. Ez számomra új terület és új kihívás volt. Itt némileg másképp kell hangszerelni, mint egy komolyzenei mű esetében, a könnyűzenei alapot és jelleget kell sikeresen átültetni és kombinálni a szimfonikus anyaggal. Természetesen a kiindulópont mindig az, hogy csak olyasmivel foglalkozom, amiről meg vagyok győződve, hogy minőségi zenei anyag. Azok az ABBA-slágerek, amelyeket meghangszereltem, mind kiváló dalok, minőségi alkotások.

Megőrzik-e ezek a dalok a könnyed, slágeres jellegüket attól, hogy szimfonikus zenekar szólaltatja meg őket?

Igen, ez mindenképp cél. Nem csak az eredeti zenei anyag dallam és harmóniavilága, hanem annak a karaktere és jellege sem sérülhet egy jó hangszerelés illetve átirat során. Erre fokozottan oda kell figyelni.

A tavalyi Valentin-napi koncerteken neves énekesek adták elő a dalokat. Máshogyan működik-e az áthangszerelés akkor, ha a zenekar mellett énekes is szerepel?

Bizonyos szempontból igen és ez szintén egy új kihívás, hiszen nem mindegy az énekszólam vagy énekszólamok „felrakása” sem. A zenekari kíséretnek és az énekszólamoknak kölcsönösen ki kell egészíteniük egymást, a zenekari anyagnak „támogatnia” kell az énekest és segítenie kell őt abban, hogy a mondanivalóját a lehető leghatékonyabban eljuttathassa a közönséghez.

Hogyan fogadta a közönség az áthangszerelt dalokat?

Nagy sikerük volt, a visszajelzések a közönség és a zenészek részéről is egyértelműen pozitívak. Jó volt ezeket a közönséggel együtt, „kívülről” hallgatni úgy, hogy a közönség reakcióját is közvetlen közelről érezhettem.

Az áthangszerelő fejében a munka során párhuzamosan fut-e az eredeti és az áthangszerelt változat, és szét tudja-e ezt választani, egyáltalán szét kell-e választania magában?

Mindig párhuzamosan fut a két verzió nálam, és úgy érzem, hogy akkor járok jó úton, ha a fejemben a két változat között bármikor zökkenőmentesen tudok váltani.

Egyedüli munkát jelent-e az áthangszerelés vagy van hozzá segítség? Kik dolgoznak még egy ilyen projekten?

Eddig minden hangszerelésemet egyedül készítettem el, magyarul a zenekari partitúrát, mely tartalmazza a teljes zenei anyagot. Néha az egyes zenekari szólamok elkészítésében szoktam segítséget kérni. Ezeket az általam elkészített zenekari partitúrából kell „kivonatolni”. Ezt a munkafázist szoktuk „szétírásnak” nevezni, amikor a partitúrában levő hangok bekerülnek a különböző hangszerek és szólamok játszóanyagába. Ez rendkívül időigényes és aprólékos munka. Nem mindig marad rá elegendő időm.

Úgy képzelem vizuálisan, hogy ha egy ilyen jellegű zenekar szólaltatja meg a zenét, akkor a dallamok valahogyan felemelkednek és kitágulnak, kiszélesednek ezeken a hangszereken, és ütősebb lehet a dalok hatása. Ez így van?

A jó hangszerelésnek ilyen célokat kell szolgálni, a szimfonikus zenekar ilyen esetben úgy működik, mint egy virtuális projektor, amely egy hatalmas nagy vászonra festi fel azokat a gondolatokat, vonalakat és színeket, amelyek a műben fellelhetők.

Érdekes területe ez a klasszikus és a könnyűzene találkozásának, itt a könnyűzene egy kicsit komolyzenévé válik. Működhetne-e fordítva? Lehet-e komolyzenei darabot könnyűzenei jellegűvé tenni?

Voltak erre már kísérletek, a többségük sajnos nem bizonyult minőségi munkának, bár vannak egészen üdítő kivételek, például Gyöngyösi Levente IV. szimfóniája, mely Szörényi Levente/Illés együttes életművét dolgozza fel. A klasszikus zene utólagos átdolgozásában, a könnyedebb műfaj felé közelítésében az etalont számomra mindmáig Jacques Loussier Bach feldolgozásai jelentik. Szeretettel ajánlom mindenkinek ezeket meghallgatásra.

Vass András: Azok az ABBA-slágerek, amelyeket meghangszereltem, mind kiváló dalok
1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. ukotaf

    2019-11-25 - 16:40

    Ha értő kezekbe kerül, minden feldolgozható. Vannak könnyebb és nehezebb dalok, azokat is fel lehet dolgozni. Még Janis Joplin: Mama című számát is.
    Tisztelettel.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top