Haverok, buli, öngyilkosság

Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny! – Menő Könyvek, 2019 – Rólad-Neked Könyvek – 416 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4037-38-5

A Rólad-Neked könyvsorozat attól forradalmi és attól igazán érdekes, hogy kamaszok írják kamaszoknak. Húsba vágó témákat dolgoznak fel, s – szerencsés esetben – ezt olyan nyelvezet és gondolkodásmód jegyében teszik, ami közelebb áll a fiatalokhoz, mint bármi, amire nagy tudású és felelősségteljes felnőttek képesek lehetnek.

„– Miért normális, hogy gyerekek, akiknek elvileg életük »legboldogabb időszakát« kellene élniük, egyáltalán nem akarnak élni? Ezzel valami nagyon nincs rendben, szóval, miért viselkedünk úgy, mintha minden jól működne, mikor egyértelmű, hogy nem ez a helyzet? Ezt képtelen vagyok elfogadni.
Ismét szakadékot vájt közénk a csend. Nem fért a fejembe, hogy Odett, az én hibátlan, intelligens és értékes Odettem hogyan is érezheti azt, hogy bármi jobb lenne a halálával. Hiába próbáltam megérteni, hogy mi baja lehet, nem láttam semmi okát annak, hogy így érezze magát. Arra gondoltam, hogy ha én olyan lennék, mint ő, biztos nem tűnődnék azon, hogy van-e értelme az életemnek.”
(251-252. oldal)

A generációk közötti szakadék, a maga tátongó mélységével, legnagyobb mértékben kommunikációból, sőt kommunikációs űrből áll. A „felnőttek” – felnőttségük biztos tudatában – kinyilatkoztatnak, s bár a segítő szándék legtöbbször nem kétségbe vonható, a lényeg elég gyakran „nem jut át”. Ugyanakkor a kamaszok – életkori sajátságok miatt – éppen abban a korban nem kapnak a segítség után, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá… sőt, gyakran egymás felé sem képesek nyitni. Nyáry Luca regénye, a VIGYÁZAT, TÖRÉKENY! a könyvsorozat egyik legnagyszerűbb darabja.

Öngyilkosság

A könyv témaválasztása nagyon merész, hiszen a kamaszok öngyilkossága pont az, amit kívülről nem könnyű megérteni. Az önelpusztításig vezető út, az addig megtett tétova lépések nem könnyen felismerhető láncolatot alkotnak, amiből a kívülálló – legyen bármennyire is közel – nem sokat (nem mindent) láthat. Az egyes szám első személyben megírt regény lehetőség arra, hogy a folyamatot – mely az Anya halálával kezdődik – belülről kövessük végig.

A banalitások kíméletlen rendszere

rajzolódik ki a regényben. Nyáry Luca képes megmutatni, hogy a gyászból fakadó rossz közérzet, s az erre ráépülő leghétköznapibb apróságok miként állnak össze lavinává, mely elsodorja az élni akarást, s helyébe – egyetlen kiútként – a halált helyezi. Egészen elképesztő érzékenységgel, finoman jelzi azokat a pontokat, ahol a történet más irányt vehetett volna. Jól felismerhetően, viszont egyáltalán nem szájbarágósan fel-felcsillan a remény, az elszánás, az elhatározás… ami segítség nélkül megragadhatatlan.

„…azt tudom mondani, hogy szerintem rendben vagy, pláne a helyzethez képest. Legalábbis semmi olyan problémád nincs, amit egy kis lazítás vagy buli ne tudna megoldani. […] Próbálj meg kikapcsolni egy kicsit, ne stresszelj mindenen! Csak felejtsd el, hogy baj van, ilyen egyszerű. mindenki ezt csinálja. Megoldani úgysem tudod, akkor meg nem szívj ezzel.”
(160.oldal)

Nyáry Luca nagy gondot fordít a kapcsolati háló felrajzolására, s a főhőst, Zsófit körülvevő emberek „háromdimenzióssá tételére”. Hiszen nem csak Zsófinak vannak problémái, nem csak ő az, aki a felszín alá gyömöszölt problémák megoldása helyett megpróbál „előre menekülni”. Annak, ami Zsófival történik, nincs, nem is lehet felelőse. Vagy éppen mindenki az. Ettől megrázó a VIGYÁZAT, TÖRÉKENY!.

Felnőttnek megrendítő, kamasznak teljesen normális

lehet az a kép, amit a bulizásáról, az alkoholról és a drogokról kirajzolódik a regényben. A mai szülők zöme nem tudja – a kamaszok kíméletesen tudatlanságban tartják őket –, hogy mennyit változott a világ. Az álszent törvények és szabályok nem rettentik el a majdnem-felnőtteket sem a piától, sem a szextől, sem a drogtól. Sokkal inkább csak megtanítják nekik a felnőttséghez elengedhetetlen színlelést, hazudozást és képmutatást.

Nyáry Luca kíméletlen és őszinte képet fest korosztályáról, korosztályának. A regény szereplői nem kirívóan különleges figurák, az ábrázolás mélysége és érzékenysége, a belső történések fókuszba állítása teszi őket azzá.

Megosztás: