Wass Albert: Kicsike lángok a magyar éjszakában / kötetben meg nem jelent írások 1963-1992 – Erdélyi Szalon, 2019 – gyűjtötte és szerkesztette Urbán László és Kovács Attila Zoltán – 448 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 978-615-8121-85-9
Wass Albert (1908-1998) a rendszerváltás előtt szinte ismeretlen volt itthon, s akkor, amikor életműve feltűnt a magyar könyvpiacon, még nem vetett nagyobb hullámokat. Érdekesnek, ízesnek, itt-ott kicsit közhelyesnek tűnt, de lehetett akár szeretni is. nagyjából addig, amíg „a politika keze be nem tette a lábát”. kicsike lángok
Attól kezdve teljes a káosz,
gombaként nőnek a szobrok, és folyamatosan szaporodnak az íróról elnevezett intézmények… olyan helyeken is, ahová az író be sem tette a lábát. Olvasásélmény helyett politikai állásfoglalás lett Wass Albertet olvasni. Van, aki nem olvassa, elvből. Van, aki titokban olvassa, és akad olyan is, aki büszkén és fennhangon, demonstratív szándékkal. kicsike lángok
- Szent Wass Albert, irgalmazz nékünk!
- Mit kérdezett Wass Albert a szögesdrót másik oldaláról?
- Beszélő Wass Albert-szoborral riogat az egri polgármester
- Ha életben marad, nagyon erős akarata lesz!
Soha nem beszéltek annyit Wass Albertről…
…mint az elmúlt egy hónapban. Az új budapesti főpolgármesternek volt néhány mondata – nem Wass irodalmi életművéről, hanem – a közterek elnevezéséről, a szimbolikus politizálásról. Aztán erre ugrott mindenki – határon innen és túl. A megyei napilapok internetes szavazást rendeztek arról, hogy „Náci volt-e Wass Albert?”. (Az mondjuk furcsa, hogy a négy felsorolt válaszlehetőség között nem szerepel az „igen”. A mérkőzésbe október 23. kapcsán bekapcsolódott a miniszterelnök is.
A témában az egyetlen mértéktartó írást Szily László közölte, ő az, aki Peter Handke irodalmi Nobel-díját is beemeli a diskurzusba, de ugyanígy emlegetni lehetne a szintén Nobel-díjas Knut Hamsun-t (1859-1952) is. Szily írása azért is üdítő, mert – íróról folyó vitában – az irodalmi művekre irányítja a figyelmet. S ez az, ami fontos! A Wass Albertet nem olvasók másodkézből tájékozódnak, míg a Wass-rajongók úgy tekintenek a szerzőre, mint valami orákulumra. pedig abban megegyezhetünk, hogy Wass egyrészről nem maga a patásördög, másrészről nem is isten lánglelkű prófétája. Wass Albert erdélyi magyar író, akit ebben a pillanatban a politikai adok-kapok tett fontossá.
Olvasni kell Wass Albert műveit, ha…
érdemben hozzá akarunk szólni egy olyan témához, amihez már mindenki – mindenki is! – hozzátette a magáét. Az nem lehet (nem méltó), hogy papagájként szajkózzuk mások véleményét! Éppen ezért üdvözlendőnek tartom, hogy akad olyan kiadó, mely nekiállt, s az ilyen-olyan szedett-vedett kiadások helyett Wass Albert-életműkiadásba kezdett. (Lássuk be, egy író esetében ez sokkal – sokkal-sokkal – kézenfekvőbb és logikusabb, mint a szoborállítgatás, az utcaelnevezés, az intézmény átnevezés!) kicsike lángok
Kicsinyke lángok a magyar éjszakában
címmel jelent meg a második kötet, s folytatva azt, amit az első megkezdett: az eddig kötetben meg nem jelent írásokból nyújt egy komoly csokorra valót. Az első kötet az otthon, Erdélyben írottakból szemezgetett, a második pedig az emigráció idején keletkezett írásokból. Nem gondolom, hogy a szerkesztők törekedhettek volna a teljességre, de az biztos, hogy ez a négyszáz oldal átfogó képet ad. Nem csak Wass Albertről, de arról is, ahogy a hogy mit gondolt az író az emigrációról, az emigránsok feladatáról, s mit a „keleti blokk”, de főleg Románia helyzetéről.
Azon, utólag nem érdemes vitázni, hogy Wass írásai „kicsinyke lángok a magyar éjszakában”. A kérdés inkább az, hogy ezek a kicsinyke lángok mit világítanak meg. S ha elolvasva a kötetet, valaki úgy véli, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja, az is egy legitim álláspont. Sőt az is rendben van, ha akad, aki szerint a lángok füstje mérgező, vagy olyan tüzeket indíthat, amik szívünknek kedves dolgokat perzselhetnek fel.
