Vajda Lajos-nyomatot visz ajándékba Ferenc pápának a Ferenczy Múzeumi Centrum

Nagy sikerrel zárult az ide Art Capital Szentendrén a Ferenczy Múzeumi Centrum szervezésében, és máris három különleges programmal érkezik az FMC Rómába, olyan nagypresztízsű helyszínekre, mint a Szent Péter Bazilika magyar kápolnája és a Palazzo Falconieri, azaz a Római Magyar Akadémia, de Róma közkedvelt bohémnegyedét, a Transteverét is beveszik egy napra, a Szentendrei Szabadtéri Tárlat 51 éves évfordulója alkalmából. Gulyás Gábort, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatóját kérdeztük.

Szeptember 10-én 8 órakor Kucsera Ferenc emlékmisét tartanak a római Szent Péter Bazilika magyar kápolnájában. Kucsera Ferencet 27 évesen, 1919-ben vörös tisztek minden ítélet nélkül végeztették ki a Duna partján egy ellenforradalmi akció elfojtása idején. Rá emlékeznek méltó helyszínen. Az emlékmise alkalmából Ferenc pápával is találkoznak a szervezők: sorszámozott Vajda Lajos nyomatot és egy, a Kucsera emlékévre készült különleges képregényt visznek ajándékba.

A Ferenczy Múzeum Centrumtól sok mindent várunk és kapunk, de az emlékmise szervezése valamelyest meglepő. Tiszteletbeli felkérés az intézményhez?

– Misét bárki mondathat – miért ne tehetné meg ezt egy múzeum? Egy ilyen gesztus esetében persze lényeges a kontextus vagy a perspektíva. A múlthoz való viszonyunknak vannak kegyeleti mozzanatai is – nemrég Vajda Lajos sírjánál tartottunk megemlékezést, de nem annyira rég mondtam emlékbeszédet például Ferenczy Károly síremlékénél. Másfelől pedig évről évre rendezünk kiállítást valamely fontos helytörténeti eseményhez vagy kiemelkedő személyiséghez kapcsolódva. Ilyen volt a tavaly tavasszal zárult Ezüstkor című tárlat, amelynek főszereplője a város első polgármestere, Dumsta Jenő volt. És ilyen lesz idén a Kucsera Ferenc egykori szentendrei káplán mártíriumát bemutató kiállításunk. Immár több mint egy éve készülünk rá.

 Mire számíthatnak a rómaiak az esemény kapcsán?

– Nyilvánvaló, hogy ez nekünk, magyaroknak az igazán fontos. Örömtelinek tartom, hogy egy szentendrei pap egy olyan szentendrei mártír lelki üdvéért celebrálhat misét a katolikus anyaszentegyház központjában, akinek komolyan felmerült a boldoggá avatása – mindez egybevág azzal a törekvésünkkel, ami a Kucsera-kiállításunkat motiválja.

Szentendrén is lesz megemlékezés?

– Már volt is jónéhány, tekintettel arra, hogy 2019 hivatalosan is Kucsera-emlékév. A múzeum legfontosabb hozzájárulása ehhez természetesen a tárlat lesz.

A második római FMC szervezésű program szeptemberben a Felvonulás. Tűrt és tiltott művészet Szentendrén a Kádár-korszakban című kiállítás a Palazzo Falconieriben, azaz a Római Magyar Akadémia épületében. A tárlat a nyolcvanas évek szentendrei szcénáját, a korszak magyar ellenkultúrájának emblematikus, a kortárs művészetre máig nagy hatással bíró helyszínét és közösségét mutatja be a Ferenczy Múzeumi Centrummal, illetve Szentendre önkormányzatával közös szervezésben.

Milyen művészek és művek kerültek be a tárlatba a gyűjteményből?

– Változatos a művészek sora, de ami közös: a legtöbben szentendrei művésznek számítottak/ számítanak; Vajdától Barcsayig, vagy Anna Margittól ef Zámbó Öcsiig …És az összes kiállítandó mű a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből utazik Rómába.

Egy 17. századi barokk épületben lehet organikusan kiállítani, vagy csupán patinás helyszín?

– A Római Magyar Akadémia kiállítótere legendásan jó helyszíne a modern és kortárs képzőművészetnek. 2017 tavaszán, amikor Melankólia a modern magyar művészetben rendeztem ott kiállítást, nagyon jó érzés volt szembesülni vele, hogy milyen komoly szakmai érdeklődés övezte a megnyitót. Boldog lennék, ha megismétlődne az az élmény.

Milyen hosszan lesz látható a tárlat?

– Egy hónapon át.

A művészekkel is találkozhatnak a római rajongók?

– A vernisszáson több kiállító művész is tiszteletét teszi. A megnyitóbeszédet Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész tartja, aki több alkotással is szerepel a tárlaton.

A két szeptemberi program után igazi ínyencséget kapnak a rómaiak, ugyanis október 13-án a Szentendrei Szabadtéri Tárlat 51 évvel ezelőtti elindulásának alkalmából szentendrei művészek művei lesznek láthatók a a Magyar Akadémiához közeli Campo di Fiori (Róma piactere, ahol szobor emlékeztet arra, hogy itt égették meg Giordano Brunót) melletti utcákban. ef Zámbó (Öcsi) István és fe Lugossy (Laca) László kezdeményezésére az első tárlatot négyen hozták össze. Rengetegen látták, remek volt a választott helyszín is: a Templomdomb falán különleges surlófények érik a köveket, ami jól állt a képeknek. Ez a döntés a korszak egyik legfontosabb gesztusa volt: a szabadság valóságos perspektívájának megteremtése a pártállami diktatúrában, amely ezt a kifejezést olyan módon tette politikai szlogenné, hogy eredeti jelentésétől megfosztotta.

Kik lesznek Rómában ott az „alapító tagok” közül?

– Sokan, köztük természetesen ef Zámbó és fe Lugossy is. Szinte mindenki képviselteti magát, aki a tavalyi jubileumi szentendrei szabadtéri tárlaton kiállított.

Bárki vihet művet, olasz vagy más ott élő művészek is?

– Igen, ugyanúgy, ahogyan ez Szentendrén történt.

50. Szentendrei Szabadtéri Tárlat (2018)

Lesz valami felhívás, amiből értesülnek a rómaiak az eseményről?

– Természetesen. Itt is számítunk a Római Magyar Akadémiára, amelynek a magyar kultúra iránt elkötelezett, kitűnő vezetője, akivel korábban jónéhány olasz érdekeltségű képzőművészeti kiállításon dolgoztam már együtt, számomra önmagában garancia erre. Úgy gondolom, hogy az elmúlt másfél évtizedben kevesen tettek olyan sokat a magyar művészet olaszországi megismertetéséért, mint Puskás István. Másrészt: egy olyan fesztivál részeként rendezzük meg a kiállítást, amely a Mirabilia Urbis Romae gazdag hagyományát értelmezi újra kortárs művészeti produktumok bevonásával, s így értelemszerűen a fesztivál is hirdetni fogja ezt a szabadtéri tárlatot.

Ez lehet egy egyutcás „buli” is, de kinőheti magát sokkal nagyobbra is. Mire számít a szervező csapat?

– Egy jó hangulatú, felszabadult és izgalmas művészeti seregszemlére.

Olasz kontextusban lehet/lesz politikai zöngéje a szabadtéri tárlatnak?

– Nincs ilyen szándékunk. Az ott élőknek nyilván fontos az olasz belpolitika is, de bennünket alapvetően más izgat. Szeretnénk a magunk eszközeivel felmutatni a művészet szabadságát, mégpedig egy olyan szentendrei hagyományhoz kapcsolódva, amire nagyon büszkék vagyunk.