+ Tudomány

Albert Einstein különleges kézirata került a Nobel Múzeumba

Fotó: Nobelmuseet/Clément Morin

Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott.

Az írás a tudós válasza Erich Trefftz német matematikusnak az Annalen der Physik (Fizikai Évkönyv) című tudományos folyóiratban megjelent cikkére. Trefftz tudományos értekezésében új megoldásokat mutatott be a relativitáselmélethez.

Einstein kétoldalas munkáján megtalálhatóak Max von Laue 1914-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett német fizikus megjegyzései. Az ő tulajdonában volt a kézirat 1948-ig, ezt követően gyűjtőtől gyűjtőig vándorolt.

„Cikkében Einstein bemutatja, miért nem helytállóak Trefftz megoldásai”

– mondta Gustav Källstrand, a Nobel Múzeum főkurátora. Az írást a Porosz Tudományos Akadémia publikálta 1922. december 21-én. Az értekezés bizonyíték arra, hogy Einstein elméletei a kutató Nobel-kitüntetése után is vitákat generáltak a tudósok között, és hogy

„maga Albert Einstein is részese volt a vitának”

– mondta Källstrand. A Svéd Akadémia 1922. december 10-én Einsteinnek nem a ma úttörőnek számító általános relativitáselmélete miatt adott Nobel-díjat, hanem a

„fotoelektromos hatások törvényeinek felfedezéséért”.

Albert Einstein (1879–1955) Källstrand szerint „a tudományos zseni archetípusa”.

„Amikor valaki tudóst emleget, az emberek szeme előtt Albert Einstein képe jelenik meg”

– fogalmazott a főkurátor.

Per Taube svéd vállalkozó 2018 decemberében egy aukción 1,2 millió svéd koronáért vásárolta meg a kéziratot, majd a Nobel Múzeumnak ajándékozta.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top