A szentendrei Vajda Múzeumban három kiállítás látható a májusban indult Art Capital képzőművészeti fesztiválon. A cseh Lukáš Musil: Szellemek kiállítása az épület felső szintjén, Nagy Barbara: A takaró című installációja a múzeum kertjében, Halász Péter Tamás: Tripod tárlata pedig az alsó szinten kapott helyet. A két magyar művész június 15-én tartott tárlatvezetést.
Nagy Barbara Szentendrén született, jelenleg is a Régi Művésztelepen alkot, műveiből Bécsben, Budapesten és Szentendrén rendeztek önálló tárlatot.
A takarót – az Art Capital idei témájához kapcsolódva – az álom témaköre ihlette meg. A helyspecifikus installáció hat egymással összekötött ágyból áll, melyeket színes fonalból készült takarók fednek. A sűrű fűben heverő ágyak egyfajta melankolikus hangulatot árasztanak a Vajda Múzeum kertjében. A párnákon, amik leginkább sírkövekre hasonlítanak, az elmúlásra utaló feliratok olvashatók. Nagy Barbara installációja az álom több rétegét és jelentéssíkját idézi meg, az ágy az álmok terepét szimbolizálja.
Nagy Barbara nem egy szürreális álomképet igyekezett megmutatni, hanem metafizikus, filozofikus szempontból szerette volna megközelíteni az álom témáját, mely az emberiség egész kultúráját áthatja, mert szerinte:
„Az álom egy közvetítő a fenti és a lenti világ között”
Eleinte furcsa volt számára, hogy színes fonallal kellett dolgoznia, de aztán egyre inkább megszerette. A takarók elkészítésében Bodonyi Emőke művészettörténész és Czakó Margit textiltervező segített neki.
„Mire véget ér az Art Capiral, a takarók megfakulnak, akárcsak az ember álmai”
– mondta Nagy Barbara. A takarók hossza szándékosan nem egyforma az ágyakon, ez azt szimbolizálja, hogy az álmok, sorsok is különböznek.
A takaró művészettörténeti előképe a német származású Joseph Beuys 1969-es munkája, melyben egy Volkswagen kisbusz mögött sorakoznak fel szánkók. Nagy Barbara az ágyakon található kövekkel a halál közelségét igyekezett érzékeltetni, egyúttal ellentétbe helyezni a puha, meleg takaróval.
A program a Tripod kiállítás tárlatvezetésével folytatódott. Halász Péter Tamás a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett Maurer Dóra tanítványaként 1998-ban. Önálló tárlata volt – többek között – a kolozsvári Protokoll Stúdióban, az Óbudai Társaskör Galériában, a szombathelyi Irokéz Galériában és a budapesti acb Galériában. 2010-ben alkotásai szerepeltek New Yorkban, a VOLTA művészeti vásáron; addigi munkásságát összegző tárlatát 2014-ben a Budapest Galériában rendezték meg. Installációiban gyakran jelennek meg társadalmi, gazdasági, ökológiai problémák. Legújabb kiállításában fontos szerepet kapnak a fényjelenségek, tükröződések, melyeken keresztül az álom és a valóság határát kutatja.
„Legújabb kiállításának címe nem annyira a háromlábú fényképezőgép-állványt idézi, mint inkább azt a hármas struktúrát, amelyben a híres pszichoanalitikus, Jacques Lacan (1901–1981) szerint a szubjektum értelmezhetővé válik: az imaginárius, a szimbolikus és a valós egymásra íródó rendjét.”
– olvasható a tárlat leírásában.
A tárlat kurátora, Bodonyi Emőke elmondása szerint, olyan művész munkáit szerették volna kiállítani a Vajda Múzeumban, aki racionális igénnyel nyúl a munkáihoz és fizikai jelenségeken keresztül közelíti meg az álmokat, ezért keresték meg Halász Péter Tamást:
„Ezen a kiállításon minden mindennel összefügg, beleértve a kiállítás címét, grafikáját és az installációk formáját is”
– tette hozzá a kurátor.
A nap az apa című installáció – mely a Balaton zenekar egyik slágeréről kapna nevét – rendkívül erős fényt bocsát ki, ha közel lépünk hozzá. A jelenséget Halász Péter Tamás el is nevezett fénytámadásnak. A művész sokféle ledes fényforrással kísérletezett. Az volt a célja, hogy az alkotás a látogató számára már-már befogadhatatlan erősségű fényt bocsásson ki, ugyanakkor ne károsítsa a szemet. És hogy mit keres egy agancs az installáción? Halász Péter Tamás agancstrófeák között nőtt fel, nagyapja gyűjtötte őket.
Egy másik installációban a Google színei köszönnek vissza különböző berendezéseken. Halász Péter Tamás szerint az asztalt egyszerűbb volt 3D-ben megtervezni, mint kiviteleztetni. Az összes CNC lapszabászat visszautasította, végül egy barátja készítette el a bútordarabot. A művész bemutatta interaktív tükörinstallációját is, mely A nap az apa munkájához hasonlóan akkor lép működésbe, amikor közel lépünk hozzá.
A kiállítások szeptember 1-ig látogathatók a Vajda Múzeumban.
