Nógrádi Gábor – avagy egy különleges személyiség nem kevésbé különleges sorsa és pályája

2018 ősztől megújul Nógrádi Gábor életműsorozata. A népszerű szerző művei ezentúl kartonált borítóval, Ritter Ottó vadonatúj rajzaival jelennek meg.

Nógrádi több mint húsz ifjúsági regényt publikált, a pedagógusok nagy kedvence, nem egy könyve kötelező olvasmány immár. Legnépszerűbb kötetei: a PetePite, a Gyerekrablás a Palánk utcában, a Hogyan neveljünk? és a Segítség, ember!

Forgatókönyvíróként ként jegyzi többek közt a Sose halunk meg, a Csocsó, a Meseautó (2000) és az Egy szoknya, egy nadrág (2005) című filmeket. Remek humora mellett arról is ismeretes, hogy rendkívüli érzékenyéggel és bátorsággal dolgoz fel olyan témákat is, mint az édesanya elvesztése, a gyerekszerelem és az ébredő szexualitás, a nagymama betegsége vagy a szülők válása.

Életéről

Ezermester, polihisztor, úgy, ahogy ma már csak kevesen. Költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, népművelő…

Nyíregyházi születésű. A második világháború után jött a világra, családtagjainak nagy részét nem ismerhette, Auschwitzban pusztították el őket. Nem volt nagymama, nagypapa, nagynéni, nagybácsi, aztán már édesanya sem. Ő 1954-ben halt meg, nem sokkal azután, hogy gyermekét megtanította olvasni. A félárva kisfiú a betűk világába menekült.

„Belül tizenhat éves vagyok. Gondoljon bele, mekkora teher ez nekem – ilyen ábrázattal és ekkora testtel. Miközben, ha a lelkem mélyére nézek, most is csak verseket írnék, és udvarolnék a lányoknak. Persze azt is tudom, hogy talán nem tudnék ilyen könnyen a gyerekekhez szólni, ha nem élne bennem ennyire intenzíven a gyerekkorom, s ha nem maradtam volna anya nélkül olyan fiatalon”

– mesélte a Szabad Föld újságírójának három évvel ezelőtt.

Nógrádi Debrecenben érettségizett, ezután Budapestre került, ahol főiskolát, egyetemet végzett. Népművelő lett, vezette a Kassák klubot, a Sebő klub egyik alapítója volt. Később főiskolán, egyetemen tanított. Nagy kacskaringók után, huszonkilenc évesen került az Új Tükör című kulturális magazin szerkesztőségébe, és újságíró volt tizenhat évig.

Persze ő másként meséli a történetet:

„gyerekkoromban Puskás Öcsi II. akartam lenni, de miután nem tudtam focizni, költő lettem”.

Első verse 1964-ben jelent meg szülővárosában, a Kelet-Magyarország című napilapban, majd az Alföld című debreceni folyóiratban. Riportjait húsz éves korától közölte az Élet és Irodalom, majd novelláit a Forrás, a Napjaink és más folyóiratok. Az elmúlt majd negyedszázadban öt verseskötete, húsznál több ifjúsági könyve jelent meg, és írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Ezek közül a legismertebb a Sose halunk meg, amelynek főszereplője és rendezője Koltai Róbert. Gyerekrablás a Palánk utcában című első könyvéből (1983) sikeres film készült.

Két fia van, Gergely és Bence Szabolcs. Gergely operaénekes, és népszerű író, Bence szakkönyveket ír, és sikeres előadó.

Rövidfilm Nógrádi Gábor életéről:

Nógrádi Gábor regényei, amelyek elérhetők a Móra Kiadónál:

1. Gyerekrablás a Palánk utcában
2. Hecseki és a kedves betörők
3. A bátyám zseni
4. Az öcsém zseni
5. A nagyikám zseni
6. A hó fogságában (korábbi kiadásban: Nézz rám, Mami!)
7. A mi Kinizsink
8. A mi Dózsánk
9. PetePite
10. Lángoló nyaram
11. Az anyu én vagyok!
12. Emmike nem semmike
13. Galambnagymama
14. Gyerünk haza!
15. Segítség, ember!
16. Hogyan neveljünk?
17. Marci öröksége
18. Marci visszavág
19. Papa, ne már!
20. Nem vagyok Samu!
21. A gonosz hét napja
22. Láttam, mi történt!