Több mint Afrika! – Nancy Vieira / Djénéba & Fousco, Müpa, 2018. november 28. 20 óra
Ambivalens a viszonyom a tehetségkutatókkal. Persze, tudom, hogy amit ott mutatnak, az nagyrészt illúzió – hogy valójában nem az utcáról sétálnak be ezek a hétköznapi kiállású, de borzongató hangú emberek, hogy a műsorokat hideg gazdasági érdekek alapján szerkesztik meg a végleges formára, sőt, még azt is, hogy valaki nem ereszthet gyökeret a zenei pályán csak azzal, ha ügyesen adja elő mások dalait. Mégis, valahogy szeretnék hinni abban, hogy ha nem is mindenkinek, de néhány kiválasztott szerencsésnek tényleg hasznára válhat ez a formátum. Sokévi kemény munka, gyakorlás, a szűkebb környezetben már elért sikerek után mind az országos ismertséget, mind a győztesnek járó pénznyereményt megérdemli jó pár zenész. És van, aki még ennél is többet kap egy tehetségkutatótól…
Akik egymás szerelmét is megnyerték
A Toukan Goura dalverseny Mali országos tehetségkutatója, körülbelül a Pop Idol jellegű műsoroknak feleltethető meg. 2010-ben indult, az első szériát egy énekesnő, Djeneba Kouyate nyerte meg. A lány a griotok, azaz az énekmondók és történetmesélők kasztjából került ki. Ahogy a tehetségkutatókban szokás, a második évad idején visszahívták, hogy énekeljen duettet egy versenyben lévő énekessel, a szintén griot Fousseyni ’Fousco’ Sissokóval. A próbateremben és később a színpadon is izzott a levegő, de nemcsak azért, mert a szerkesztők jóvoltából két remek hangú előadó került össze. Talán a hirtelen jött szerelem is hozzásegíthette Sissokót, hogy szárnyaljon a műsorban, végül meg is nyerte a Toukan Goura 2011-es évadát. A pár 2012-ben összeházasodott, és immár nemcsak alkalmi duettpartnerek, hanem állandó zenésztársak, a Djeneba & Fousco formáció tagjai.
A kritikusok egyetértenek abban, hogy Djeneba énektudása és stílusa egészen különleges, mert, ahogy egyikük fogalmazott, a hangjából elképesztő erő és magabiztosság árad, miközben egészen kitárulkozik a hallgatóság előtt, és a sebezhetőségét sem titkolja el. Fouscót énekhangja mellett a gitártudásáért és a dalszerzői képességeiért is dicsérik. A házaspár nagyon büszke a griot gyökereire és arra, hogy mindketten a szülői házban alapozhatták meg zenei tudásukat. Első lemezük címe Kayeba khasso, amelyben szülőföldjük, Kayes (egy régió Maliban, amelynek központja az azonos nevű város) előtt tisztelegnek. A nemzetközi piacon is sikeres lemez által a mali tehetségkutató két győztese immár a külföldet, így Magyarországot is meghódíthatja.
Aki országa első számú zenei arca lett
Nancy Vieira zöld-foki szülők gyermekeként született Bissau-Guineában. Még csak egy éve zárult le a portugál gyarmati háború, Bissau-Guinea már függetlenedett, a gyarmatosító nagyhatalmat forradalom rázta meg, és a Vieira család messziről is lelkes figyelemmel kísérte, ahogy végre hazájuk is elnyeri a maga függetlenségét. Később vissza is tértek a Zöld-Foki Köztársaságba, ahol Nancy kislányéveit töltötte, de tizennégy éves korában az édesapa nagyköveti tisztsége miatt Lisszabonba költöztek.
Már korán kiderült, hogy a lánynak különleges, kicsit füstös, jazzes hangszíne van, amely azonban a táncosabb, diszkósabb stílusú dalokhoz is jól illik. Eleinte nem tervezte, hogy a zenélés legyen a fő foglalkozása: egy diplomata lányához illő módon elkezdte az egyetemet, szociológia és menedzsment szakokon tanult, de ahogy az ilyenkor lenni szokott, egyszerre szólt közbe a tehetsége és a szerencséje. Egy diszkó dalversenyt hirdetett, amelyre Nancy csak úgy a vicc kedvéért jelentkezett egy Lua nha testemunha című dallal, ám rögtön meg is nyerte a versenyt, ami végérvényesen elindította a zenei karrier irányába. Húszéves korában már kiadta első lemezét Nôs Raça (körülbelül A mi fajtánk) címmel, amelyen a zöld-foki ritmusokat és tradicionális afrikai hangzásvilágot elegyíti portugál és latin-amerikai, karibi hatásokkal.
Nancy Vieirának azóta már négy további albuma jelent meg, neves portugál előadókkal dolgozik együtt, és Európa-szerte turnézik. Sőt, most már édesapjának sem kell aggódnia, amiért lánya polgári foglalkozás helyett végleg a művészi pályát választotta, ugyanis az egykori zöld-foki nagykövet lányát – elődje, a legendás Cesária Évora halála után, akinek több egykori zenésze is Nancy Vieirával dolgozik – manapság már a Zöld-Foki Köztársaság zenei nagyköveteként emlegetik.
