November 11-től látható a szentendrei Ferenczy Múzeumban (Kossuth u. 5.) a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás. Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint a legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez.
A Ferenczy Múzeumban mintegy 150 alkotása kerül kiállításra, közülük többet most láthat először a magyar közönség. A tárlat kurátorai Szabó Noémi és Petőcz György. A kiállításhoz szervesen kapcsolódik Vajda Lajos felesége, a szintén jelentős festőművész Vajda Júlia (1913–1982) tárlata a Szentendrei Képtárban „Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete címmel. Erre az alkalomra jelenteti meg a szentendrei múzeum Petőcz György nagymonográfiáját a művészről. A sajtó képviselői kurátori tárlatvezetésen vehettek részt a Ferenczy Múzeumban, és először láthatták a Vajda Lajos-kiállítást. Az intézmény vezetése két éve döntötte el, hogy egy tárlattal tisztelegnek a Zalaegerszegen született művész életműve előtt, akinek munkássága 15 évet ölel fel.
Vajda Lajos képei a Ferenczy Múzeumban – fotó: Várkonyi Zsolt
Először egy kutatócsoportot hoztak létre olyan művészettörténészek bevonásával, akik ma érdemben foglalkoznak Vajda munkásságával. A Ferenczy Múzeum célja az volt, hogy olyan tárlatot nyisson, melyen zömmel a festő azon alkotásai szerepelnek, melyek az elmúlt 40-50 évben nem kerültek kiállításra. Az intézmény gyűjteményében 110 kép található Vajdától, de a kiállítás törzsanyagát nem ezek a művek képezik.
„A korszellem erősen rányomta bélyegét Vajda Lajos egyébként fantasztikus, egyedi életművére és tehetségére”
– mondta Szabó Noémi kurátor a tárlatvezetés elején. A kiállítás első, bevezető szakaszában láthatjuk Vajda önarcképeit. A képeken megfigyelhető, milyen stádiumokon ment keresztül a művész.
„A fiatal, önmagát kereső alkotótól eljutunk a legsúlyosabb, belső pszichológiai kérdéseket boncolgató ábrázolásig, sőt, az ábrázolás teljes felbomlásáig”
– mutatott rá a kurátor az Absztrakt önarckép című alkotás előtt.
Szabó Noémi kurátor tárlatvezetése a Ferenczy Múzeumban a sajtónapi bejáráson – fotó: Várkonyi Zsolt
A legtöbb képnek utólag adott címet Vajda Júlia, akitől idézeteket is olvashatunk, melyekből kiderül, milyen személyiségnek ismerte férjét. Szabó Noémi elmondta, a festő korai, 20-as éveiben készült képein egyértelműen látszik, mekkora hatással volt rá a Kassák-féle konstruktivizmus. A kiállítás egyik érdekessége, hogy egy magánygyűjteményből érkezett kép újrakeretezése során annak háta mögül előkerült egy másik, eddig nem látott rajz, melynek létezéséről még a tulajdonos sem tudott. A tárlat részét képezi az az installáció is, melyből kiderül, milyen könyveket, folyóiratokat olvasott, mik voltak rá hatással. A kötetek listájából kirajzolódik, hogy Vajda tökéletesen tisztában volt saját korának művészeti irányzataival, ami nyilvánvalóan hatással volt munkásságára is.
fotó: Várkonyi Zsolt
„Vajda elutasította az európai művészeti gyökereket, a klasszicizmust, a reneszánszt. Ódzkodott tőle. Tiszta forrásként értékelte a primitív ősi művészeti hagyományokat”
– mondta a kurátor. Egy kollázsfal is helyet kapott a Ferenczy Múzeumban, melyen a művész Párizsban készült művei, kollázsok, montázsok, szénrajzok láthatóak ikonosztázba rendezve. Vajda Párizsból hazatéve Korniss Dezsővel kezdte el a motívumgyűjtést, melynek egyik helyszíne Szentendre volt.
„Keresték azokat a régi, autentikus építészeti elemeket, melyekben a tiszta formát, az egyszerűséget lehet fellelni. A szentendrei motívumkeresés mellett Vajda számára a másik fontos benyomást a szentendrei szent templomok, ikonosztázok és ikonok jelentették”
– hangzott el a tárlatvezetésen. A kiállítás utolsó szakaszában láthatóak a művész életművének végén (1940) készült nagyméretű szénrajzok.
„Van ezekben a képekben organikus eredet, személyes tragédia, sorsközösség vállalás a kortárs történelemmel. Háború küszöbén állt a világ. Vajda ekkor már nagyon sokat betegeskedett, valószínűleg érezte saját halálát”
– helyezte kontextusba a műveket Szabó Noémi.
fotó: Várkonyi Zsolt
A tárlaton 3 videó is látható, melyek a művész főbb periódusait illusztrálják. A kisfilmeket Vajda Lajos képeinek felhasználásával, a kiállítás társkurátora, Petőcz György tanulmányai alapján készítette Gerhes Gábor, Horváth Dániel és Palotás Kincső.
Szabó Noémi zárásként bemutatta a sajtó képviselőinek a szentendrei belváros néhány Vajdához köthető helyszínét is. A Vajda Lajos – Világok között tárlat március 31-ig látható. A Vajda Júlia-kiállítás a Szentendrei Képtárban tekinthető meg szintén március végéig.
