November 6-tól látható az Országos Széchényi Könyvtárban a Corvina Könyvtár budai műhelye kiállítás. Számos pompás corvina és más díszkódex érkezik magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig az Országos Széchényi Könyvtárba. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal látható Magyarországon. Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozik a kiállításon.
A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott uralkodói könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. Ez abban a korban olyannyira jelentős gyűjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápa bibliotékája múlta felül. Az Itálián inneni Európa legelső és legnagyobb reneszánsz gyűjteményének tekinthető. A világhírű könyvtárból jelenlegi ismereteink szerint 216 corvina maradt fenn, a többi a történelem viharaiban elpusztult, vagy elveszett. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek a könyvtár végső pusztulása (1541) előtt kikerültek az országból. Az uralkodó halála (1490) után ugyanis II. Ulászló és II. Lajos megannyi könyvet elajándékozott. A Corvina Könyvtár budai műhelye kiállítás megnyitóját november 5-én tartották az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében, ahova a társintézmények vezetőit és a sajtó képviselőit hívták meg.
Elsőként Zsupán Edina, a tárlat kurátora állt mikrofon elé, aki megköszönte kollégái munkáját, majd elmondta, mitől különleges a kiállítás.
„Már rég túlvagyunk azon, hogy a corvinákban csupán a szépség és a gazdagság letéteményeseit lássuk. Ez a tárlat megpróbálja bemutatni, hogy mikor, mi és hogyan történt a budai műhelyben. A Corvina Könyvtár különleges tulajdonsága, hogy távol volt az itáliai központtól. Egyfajta légüres térben mozgott, ami a reneszánsz kultúrát és művészetet illeti, és ami működésében és szerkezetében jelentős sajátságokat hozott. A távolság miatt az ide érkező itáliai mesterek megvalósíthatták saját egyéni stílusukat, ezáltal sokszínű végeredményhez járultak hozzá. Minden egyes Itáliából érkező nagy mű, pompás kódex, vagy Budán előállított könyv új impulzusokat adott az itt alkotó mesterembereknek, miniátoroknak. A kiállítás ezt az összetett struktúrát szeretné bemutatni, melynek fontos eszköze volt a stílusimitáció”
A meghívottak ezután tárlatvezetésen vehettek részt, majd Csörsz Rumen István zenész, irodalomtörténész állt színpadra, aki két Janus Pannonius-verset énekelt el. Ezt követően Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mondott beszédet. Mint rámutatott, a 17. század óta számos kísérlet történt arra, hogy Magyarország összegyűjtse a 16. században elpusztult, szétszóródott Corvina Könyvtár maradványait. Azét a könyvtárét, mely már létrehozója, Hunyadi Mátyás korában elnyerte helyét a korszak legjelentősebb európai kulturális teljesítményei között.
„A király halálát, majd az ország 16. századi három részre szakadását követően az immár virtuális gyűjtemény mind a magyar, mind az európai bibliofil és tudományos köztudatban legendás nagyságúvá és pótolhatatlan történeti források kincsestárává vált. Minden európai uralkodó udvari gyűjteménye, majd a 19. századtól a múzeumok és könyvtárak legjelentősebb kincsei között regisztrálták, ha meg tudtak szerezni egy-egy kötetet a corvina egykori gyűjteményéből”
– foglalta össze Tüske László.
Felhívta a közönség figyelmét az Országos Széchényi Könyvtár 2002-ben létrehozott corvina-honlapjának megújított változatára: a Bibliotheca Corvina Virtualis célja, hogy a 15. századi magyarországi reneszánsz könyvkultúra bemutatásának hazai és nemzetközi bázisává váljon. Tüske László köszöntője után Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere mondta el nyitóbeszédét.
„Köszönöm, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy megnyissam ezt a csodálatos kiállítást. Azért köszönöm különösen, mert azt a korszakot idézi meg az ország történelméből, amikor a hagyományos magyar tradíciók, a keresztény értékek, a tudomány és a művészet szerencsés csillagzat alatt együtt állt Mátyás uralma alatt”
– emlékezett vissza a miniszter. Szörényi László irodalomtörténész professzor szakmai és tudományos szemszögből helyezte kontextusba a kiállítást, majd Sudár Annamária, a webtartalom-koordinációs osztály vezetője bemutatta a már említett Bibliotheca Corvina Virtualis adatbázist. A corvina-honlap – mely nem a kiállítás weboldala – immár másfél évtizede áll a kutatók szolgálatában, ám az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai úgy döntöttek, minden elemében megújítják azt. A Bibliotheca Corvina Virtualis lendületet kíván adni a corvinakutatásnak, illetve segíteni szeretné a kutatókat, hogy hazánk ismét a központjává váljon a kutatási területnek. A weboldalon az összes máig azonosított corvina részletes adatlapja megtalálható.
„A honlap egy lehetőség, eredmény, egyfajta első ütem. Azt szeretnénk, ha élő lenne, ha a kutatók sajátjuknak éreznék és ostromolnának minket új tartalmakkal, igényekkel, mert csak akkor tud hosszútávon szolgálatot teljesíteni ez a tematikus tartalomszolgáltatás. Nagy sebességgel száguld felettünk az informatika, csak azt remélem, hogy mindig lesz olyan, aki gondozni fogja ezt a honlapot.”
– fejezte be gondolatmenetét Sudár Annamária.
