Hányszor érezzük azt: egyedül nem megy, sokszor pedig csak utólag vesszük észre, ki volt az, aki egy jó szóval, egy apró segítséggel átlendített minket egy nehéz szituáción. Egy művész pályafutása során is számtalanszor adódhat olyan helyzet, amikor szüksége van a külső segítségre, egy biztos pontra, akihez tanácsért fordulhat. Szerencsés esetben ezek a támogatók mentorként akár évekig is kísérhetik pártfogoltjukat. De vajon kiből válhat mentor, és mik egy jó mentor ismérvei?
A mentorálás története egészen az ókorig nyúlik vissza. Homérosz Odüsszeiájában is feltűnik a görög mitológia egyik alakja, Mentór. Ő az, akire Odüsszeusz a trójai háborúba indulva rábízza „egészen a házát”, és őt kéri fel arra is, hogy fiának tanítója és segítője legyen. Később Pallasz Athéné is Mentór alakját felvéve támogatja Télemakhoszt utazása során: segíti terveiben, tanácsokat ad neki, hozzájárul a fiatal férfi jellembeli és erkölcsi fejlődéséhez. Az idősebb, tapasztaltabb és megbízható segítő alakja tehát Mentór példáján keresztül vált a történelem részévé, s így lett ez a mitológiai alak a mentorálás névadója. A kapcsolat lényege az eltelt évszázadok alatt nem sokat változott, de sokáig inkább mester és tanítvány relációjában emlegették a mentor és mentorált viszonyt – elég csak a keleti mesterekre és tanítványaikra, a középkori művészekre és pártfogoltjaikra, vagy a népi kultúrában az egymástól tanuló generációkra gondolnunk.
A mai értelemben használt mentorálás, mint elnevezés a 19-20. század fordulóján Amerikából terjedt el, ahol a mentoroknak az eltérő kulturális háttérrel rendelkező néptömegek fejlesztésében és képzésében volt kiemelt szerepe. Ma pedig a mentorálás, mondhatjuk, trendivé vált, hiszen tehetségkutatók épülnek mentor és mentorált kapcsolatokra, de számos pályázat, tehetségeket vagy éppen startupokat segítő program is mentorokkal csábítja a résztvevőket. Nem véletlenül, mert a digitalizált, pörgő világban a fiataloknak még nagyobb szükségük van a valós, személyes támogatásra.
A történeti áttekintés is jól mutatja a mentor szerepét: figyel, segít, nevel, tanácsot, ha kell, önbizalmat ad, inspirál és a tehetséggondozásban is kiemelten fontos szerepe van. Joel Peterson, a Stanford Graduate School of Business adjunktusa szerint a jó mentorok ismérvei:
„Elérhetőek, időt szánnak rád, példa alapján vezetnek, kommunikálnak, tiszteletre méltóak és ők is tiszteletet mutatnak.”
Így lesz például egy igazán jó tanár szinte észrevétlenül számos diák mentora. A magyar zenei életben erre jó példa Kurtág György és Kocsis Zoltán kapcsolata, mely egészen Kocsis Zeneakadémián folytatott tanulmányáig nyúlik vissza, ahol Kurtág igazi tanítómesterként járult hozzá az ifjú Kocsis szakmai fejlődéséhez. Ez a kapcsolat azonban nem szakadt meg az egyetem végeztével sem, kölcsönösen mély tisztelettel adóztak egymás kivételes tehetsége előtt. A Pannon Filharmonikus március 8-i koncertje erre a kivételes kapcsolatra utalva kapta A mentor címet. A Kocsis Zoltán emlékére szervezett, 2017 novemberében kezdődő koncertsorozat második állomásán három korszak három olyan zeneszerzőjének művei kerülnek terítékre, akiket megnyilatkozásai alkalmával Kocsis is legfontosabb inspirációi közé sorolt. A nyitó darab Kurtág Stele című műve lesz, emellett Bach és Rahmanyinov egy-egy kompozícióját hallgathatja meg a közönség.
De a nemzetközi művészeti életből is érdemes megemlítenünk egy érdekes példát, ami jól mutatja mennyire sokszínű lehet a mentor és a mentorált közötti kapcsolat. Jean-Michel Basquait az 1970-es években Manhattanben indult graffitisként, majd a neo-expresszionizmus egyik vezető alakja lett. 19 éves évesen ismerkedett meg a nála harminc évvel idősebb Andy Warhollal. Az idősebb művész nemcsak anyagilag segítette Basquait, de bevezette a művészeti életbe, és közös műveik is készültek. A kapcsolat azonban oda-vissza hatott, hiszen Warholnak is szüksége volt a fiatal művész újszerű látásmódjára és energiáira. Ronny Cutrone, Warhol asszisztense így ír erről:
„A kapcsolatuk igen szimbolikus volt. Jean-Michel úgy hitte, szüksége van Andy hírnevére, Andy pedig úgy hitte, szüksége van Jean-Michel energiájára.”
Ebből is látszik, nemcsak a mentorált, hanem a mentor is fejlődhet és profitálhat a mentorálásból, egy idősebb, tapasztaltabb művész vagy szakember is számos esetben érezheti azt: egyedül nem megy.
