Péreli Zsuzsa (1947) a kortárs magyar kárpitművészet korszakos jelentőségű képviselője, akit a neves művészettörténész, Frank János a gobelin szinonimájának nevezett. Az elmúlt évtizedekben több mint hetven egyéni kiállítása volt – többek között a Műcsarnokban és az Iparművészeti Múzeumban. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 2001-ben – a külföldi művészek közül elsőként – önálló tárlatot rendeztek alkotásaiból a gobelin hazájában, a franciaországi Aubussonban is. Érdemes és Kiváló művész, Magyar Örökség Díjas alkotó, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Újító, kísérletező törekvései mellett etikai szempontból is fontos számára a kárpitszövés hagyományainak megőrzése. Ferenczy Noémi szellemiségét követve minden munkáját maga szövi. Érzékenyen reagál a jelen problémáira, de már korai alkotói korszakától kezdve különös empátiával érezte át egy hajdanvolt aranykor emlékeit, a múlthoz kötődő városi, illetve népi kultúra tárgyi világán keresztül az egyszerű emberek sorsát.
Az elmúlt két évtizedben a művész figyelme filozofikus mélységű kérdések felé terelődött, kompozícióin egyre jobban előtérbe került a fizikai és a szellemi, a földi és az égi értékek közötti egység kifejezése. Mostani tárlata is célzatosan vezet át minket a mai tárgyias környezetünkből egy emelkedettebb univerzum felé.
Péreli Zsuzsának a szentendrei Ferenczy Múzeumban 1990-ben volt utoljára kiállítása. Az azóta egyre bővülő és mára négy évtizedet átfogó életmű legszebb és legfontosabb alkotásaiból nyújt áttekintést a jelen válogatás, amely 2018. február 25-ig látogatható.
