+ Interjú

Igó Éva: Aki belül szép, az kívül is szép!

Csaknem 100 évet élt, és Magyarországon az egyik legváltozatosabb életutat járta be Szepes Mária. Önéletrajza alapján mutatja be életének nagyjából első 40 évét a Spirit Színház.

Csaknem 100 évet élt, és Magyarországon az egyik legváltozatosabb életutat járta be Szepes Mária. Ma elsősorban íróként és az ezotéria szakértőjeként ismerjük, de hosszú életpályája alatt még sok mindennel foglalkozott. Önéletrajza alapján mutatja be életének nagyjából első 40 évét a Spirit Színház. Bemutató december 26-án, Karácsony másnapján, valamint 27-én. Majd januárban sorozatban játsszák Ne kérdezd, ki voltam – Szepes Mária címen. A rendező Czeizel Gábor. Hat színész játssza, négyen többféle alakot is megjelenítenek, a címszereplőt ketten adják: a fiatal Szepes Máriát Gyöngy Zsuzsa, az idősebbet Igó Éva, vele beszélgettünk.

– Nagyon kalandos élete volt, különösen az a körülbelül 40 év, amit ez az önéletrajz fölölel. Édesapja színész és az Újpesti Színház alapítója, édesanyja színésznő és énekesnő. Ő maga már két évesen színpadra lép, majd A megfagyott gyermek című némafilmben és még több alkotásban szerepel. Balettvizsgát is tett, de aztán érdeklődése az okkult tudományok felé fordult. Már 9 évesen novellákat és verseket írt. 1930-ban feleségül ment a képzőművész, atléta-síző és sportújságíró Szepes Bélához, és 3 évre Berlinbe költöztek. Mária ott a kor híres professzoránál Samuel Gerlingnél pszichológiát, irodalomtörténetet és összehasonlító vallástörténetet tanult. Hitler hatalomra kerülése után hazajöttek. 1941-től nevelőapja filmgyáránál dolgozott, amely többek között két Karády-filmet is gyártott. Az egyik, a Ne kérdezd, ki voltam!, anyja ötletéből, Szepes Mária forgatókönyvéből, bátyja zenéjével és apja rendezésében, igazi családi vállalkozásban készült.

– Szepes Mária több nevet használt élete során. Ez többsíkú személyiségre utal.

– Scherbák Máriának született, a Szepes nevet férje után vette föl. Édesapja a Papír Sándor művésznevet használta, ő is Papír Mária néven lépett színpadra és szerepelt a filmekben. Több regényét pedig Orsi Mária írói álnéven írta. Ez aztán a Rákosi-korszakban nem jött rosszul, mert néhány elítélt művének így nem találták a szerzőit. Leghíresebb regénye, az 1946-ban megjelent A Vörös Oroszlán. A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre. Ez azonban az akkor ébredező hatalomnak nagyon nem tetszett, ezért 1947-ben nemcsak hogy betiltják, de be is zúzatták. Az akkor az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozó Hamvas Béla mentett meg belőle néhány példányt. Később ezek alapján adták ki német és angol nyelven, 1989-ben pedig újra magyarul.

– Ennek a mostani darabnak az alapja Szepes önéletírása.

– Lőkös Ildikó dramaturg alkalmazta színpadra, az apropót az adja, hogy jövőre lesz halálának 10. évfordulója. Egy híján 100 évig élt. Eredeti Szepes-idézetek is szerepelnek benne más műveiből. Teljesen a valóságos élettörténetet követjük, nem írtunk hozzá semmit. Szerintem erre nincs is szükség, hisz az élete éppen elégé regényes, fordulatos volt. Az előadás apró jelenetekből áll össze, sok benne a narráció.

– Önnek mi a legszimpatikusabb Szepes Máriában?

– Minden rokonszenves. Hozzám is közel áll az asztrológia, az alkímia, és a spriritizmus. Amikor megismerkedtem velük, megváltozott az életszemléletem.

– Szép asszony volt. Még idősen, fehér hajjal is.

– Aki belül szép, az kívül is szép.

– A színház nevében is benne van a Spirit.

– Nem véletlen. Itt nagyon közel vannak hozzánk a nézők. Az első pillanatban meg kell találni velük a kontaktust. Enélkül ilyen kis térben nem lehet játszani. Ha viszont ez sikerül, akkor minden jól megy.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top