Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága.
A pályázatra 14. életévét betöltött szerzők máshol nem publikált, magyar nyelvű prózai műveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült művekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet.
A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri fogja értékelni. A KSH a zsűri által legjobbnak ítélt három alkotást díjazza, az első helyezettet 300 ezer, a másodikat 200 ezer, a harmadikat 100 ezer forinttal. A hivatal honlapján (www.ksh.hu/novellapalyazat) az olvasók is szavazhatnak kedvencükre, a közönségdíjjal 250 ezer forintos pénzjutalom jár.
A pályamunkákat november 1-jéig lehet beküldeni, eredményhirdetés a beküldési határidőtől számított 45 napon belül lesz.
A felhívás célja a KSH tevékenységének népszerűsítése, valamint a statisztikai kultúra terjesztése – írja a közlemény, amely szerint Keleti Károly korának kiváló, itthon és külföldön is elismert tudósa és ritka tehetségű szervezője volt, egyben regényes személyiség. Egyéniségére jellemző, hogy egy alkalommal véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót, vélhetően annak pontatlan publicisztikája miatt.
A magyar statisztikatudomány megalapozójaként tisztelt Keleti Károly 1833. július 18-án született Pozsonyban. Német polgárcsaládból származott, festőművész apja Drezdából került Budára, ahol József nádor gyermekeit tanította rajzolni. 1848 tavaszán, 15 évesen beállt a honvédtüzérek közé, végigharcolta Bem erdélyi hadjáratát.
A világosi fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött, visszatért a szülői házba. József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornokként kerülte el a besorozást az osztrák hadseregbe, később Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.
1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, és újságírásból tartotta fenn magát. 1864-től tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Statisztikai Bizottságában. Kezdeményezésére hozták létre a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1867-ben a statisztikai osztályt, amely vezetésével működött. Munkatársaival megszervezte az 1869. évi népszámlálást, a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemző adatait.
1871-ben elgondolásai alapján szervezték meg az önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek haláláig igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére alkottak törvényt a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére 1874-ben. A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja lett.
Keleti Károly szenvedélyes vadász volt, 1892-ben egy vadászat során hűlt meg, és kapott végzetes tüdőgyulladást.
