Lemondta az évad legjobban várt bemutatóját, a Rudolf Nurejev életéről szóló balett világpremierjét a moszkvai Nagyszínház.
A keddi premiert és a további előadásokat azután törölték, hogy a balett szókimondó rendezőjét, Kirill Szerebrennyikovot állami művészeti támogatások hűtlen kezelése ügyében folyó rendőrségi vizsgálatban tanúként hallgatták ki.
Szerebrennyikov támogatói szerint a kihallgatás politikai ihletésű volt – adta hírül a BBC News.
A Bolsoj illetékesei hangsúlyozták, hogy csak későbbi időpontra halasztották a premiert, amikor a darab készen áll a bemutatóra. Moszkvában azt várják, hogy hétfőn az illetékesek sajtótájékoztatót tartanak az ügyben.
A Nurejev című mű Ilja Damuckij alkotása, Jurij Posszokov koreográfiáját Szerebrennyikov állította színpadra. A balett az 1961-ben a Szovjetunióból nyugatra távozott balettlegenda életét dolgozza fel.
Ő volt az első világhírű szovjet művész, aki a hidegháború idején elhagyta hazáját.
Először a Londoni Királyi Balettben táncolt, majd a Párizsi Opera balett-társulatának volt az igazgatója. 53 éves korában, 1993-ben halt meg AIDS-ben.
Kirill Szerebrennyikov az Oroszországban egyre szélesedő cenzúra és az orosz hatóságok hangos bírálója. Lakásán és az általa vezetett moszkvai Gogol Központ színházában két hónapja házkutatást tartottak állítólagos sikkasztás miatt. A színház könyvelőjét és egyik volt rendezőjét letartoztatták.
Vlagyimir Urin, a Bolsoj vezérigazgatója Vlagyimir Putyin orosz elnöknél levélben tett panaszt a vizsgálat kezelése miatt.
Tatjana Kuznyecova balett kritikus a Kommerszant című orosz napilapban arról írt, hogy a bemutató az oroszországi és valószínűleg a világ balett évadának legfőbb eseménye lett volna. Tudni vélte, hogy a darab olyan közszereplőket is érint, akik még ma is élnek.
Szerelemből menekült Nyugatra 1961-ben Rudolf Nurejev, a nagy orosz táncos.
Nurejev ösztönzője a német Teja Kremke volt, akivel annak idején a leningrádi Kirov balettnél ismerkedett meg. A 18 éves fiatalember beleszeretett három évvel idősebb társába, akiben meglátta az óriási tehetséget, és azt sugallta Nurejevnek: a szovjet hatóságok megakadályozzák őt abban, hogy nemzetközi sztár legyen.
Kremke attól tartott, hogy a túlságosan öntörvényű Nurejevet megpróbálják minél jobban kordában tartani, korlátozzák utazási lehetőségeit, és így nem juthat el a megérdemelt világhírig.
A maga korában, a hidegháború kellős közepén nagy port felvert szökésre 1961. június 16-én került sor. Nurejev Párizsban lépett fel a Kirovval, és a társulat Londonba utazott volna tovább. A fiatal reménységet azonban a szovjet szervek hazarendelték. Elutazása napján azonban a párizsi Le Bourget repülőtéren Nurejevnek sikerült egy pillanatra leráznia kísérőit és a francia rendőrök karjaiba vetette magát „Szabad akarok lenni” felkiáltással.
Amikor már biztonságban érezte magát, Kremkének telefonált, aki közben hazatért Kelet-Berlinbe. A német fiú gratulált neki, de időt kért, amíg ő is rászánja magát. Soha többé nem találkoztak: a KGB által figyelt Kremke karrierje kettétört, magánélete tönkrement, alkoholista lett, majd 37 évesen rejtélyes körülmények között meghalt – írta a La Repubblica című olasz napilap.
Rudolf Nurejev káprázatos karriert futott be a következő harminc évben táncosként és koreográfusként. 1993-ban halt meg 55 éves korában AIDS-ben. Szökésének történetét Claude Lelouch dolgozta fel az Egyesek és mások című, 1981-es filmjében. Nurejev szerepét Jorge Donn argentin táncos, Maurice Béjart társulatának tagja játszotta. A sors kegyetlen tréfája, hogy Nurejev előtt egy évvel halt meg, ugyancsak AIDS-ben.
