Grund, einstand, gittegylet, „nemecsek” – szavak, melyek szállóigévé váltak Molnár Ferenc könyve, a Pál utcai fiúk nyomán. A regény idén ünnepli 110. születésnapját. Hogyan is lehetne ezt méltóbb módon ünnepelni, mint egy Pál utcai fiúknak szentelt kiállítás-sorozattal? A regény gondozója, a Móra Kiadó a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Nemzeti Múzeummal és a Vígszínházzal karöltve indítja el a kiállítást, mely 10 éven át vándorol majd, és a határon túli magyarok lakta településeket is útba ejti. Paravánok, képek, játékok mutatják be a regény hőseit, művelődéstörténeti hátterét, jellegzetes, századfordulós tárgyait. A tárlat első helyszíne a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, ahol május 10. és június 22. között lehet utolérni a Pál utcai fiúk életérzést. Itt kapott helyet a május 17-ei nyitórendezvény, amely telt ház és egy grundnyi kisiskolás előtt zajlott.
Az volt az első dolgom, hogy megnézzem, hányan érdeklődnek ma a Pál utcai fiúk iránt. Azt kell, hogy mondjam, nagyon sokan. Évente több mint kétezren kölcsönzik ki a könyvet. Amikor figyeltem a vándorkiállítás útját, láttam, hogy könyvtárakban kapnak helyet a kiállítások, aminek borzasztóan örülök.
– mondta Dr. Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtárának Igazgatója.
A megnyitót eredetileg Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója tartotta volna, de egyéb elfoglaltság miatt nem tudott részt venni az eseményen, helyette E. Csorba Csilla művészettörténész állt a közönség elé.
Már a 2007-es tárlat is nagyszabású, interaktív kiállítás volt, ahol nemcsak Molnár Ferenc életét lehetett megismerni, hanem a résztvevők beleláthattak a gyerekek világába is. Egyszerre szólt a gyerekekhez és a felnőttekhez. A Pál utcai fiúk nem csupán a magyar gyerekeknek volt fontos, hiszen 35 nyelvre fordították le a regényt. Úgy érzem, ez a tárlat nemcsak a miénk, hanem sokaké szerte a világban. A könyv egyik legnagyobb varázsa talán abban rejlik, hogy a regény hívószavai – a hűség, a kitartás, a felelősségvállalás – a mai társadalom számára is fontosak. Amíg ezek a szavak bennünk élnek, addig Molnár Ferenc regénye mindig is viszonyítási pont lesz az irodalom kedvelői számára.
– mondta E. Csorba Csilla. Felszólalt Geszti Péter is, aki a Pál utcai fiúk musical szövegét írta.
Első körben valószínűleg azért nem szeretitek ezt a könyvet, mert kötelező olvasmánynak jelölték ki. De szeressétek nagyon, mert amikor felnőttek lesztek – és remélhetőleg még mindig ebben a kis országban fogtok állomásozni -, akkor ez a regény lesz az egyik, ami ide fog titeket kötni. Az ember néha csak felnőttként ért meg olyan olvasmányokat, amiket gyerekkorában még kötelezővé tesznek számára.
– mondta az előtte álló gyerekseregnek Geszti Péter.
Beszédének végén arra kérte a fiatalokat, hogy mindannyian egyszerre üvöltsék:
Éljen a grund!
Így is történt. A könyvtár csak úgy visszhangzott a gyerekek kiabálásától.
Geszti Péter után Dian Viktória, a Móra főszerkesztője lépett a mikrofon elé, hogy a kiadó és a Pál utcai fiúk közös életéről meséljen.
1953-ban kerültek hozzánk a regény kiadásának jogai, csak azóta 55 kiadást élt meg a könyv. Megszületése óta majdnem minden évben megjelent a Pál utcai fiúk. Ha évente kétezren kölcsönzik ki, akkor el lehet képzelni, hogy hányan veszik meg.
Dian Viktória is gyorsan rajongójává vált a Pál utcai fiúk musicalnek, ami a Vígszínházban látható. A Móra Kiadónál meg is jelent egy könyv, melyben a zenés játék összes kottája és dalszövege megtalálható.
Sokan hiányolják az eszményeket
A nyitórendezvény végén a gyerekek a Pál utcai fiúk ihlette interaktív falnál fotózkodtak. Legalább ekkora népszerűségnek örvendett Geszti Péter, akit valósággal körülrajongtak az iskolások. Miután elkészültek az utolsó közös fotók és az utolsó autogramok is a helyükre kerültek, arról érdeklődtünk a reklámszakembertől, vajon minek köszönhető a Pál utcai fiúk mai napig tartó töretlen népszerűsége.
Molnár Ferenc született pszichológus lehetett, hiszen csodálatosan írt a gyermeklélekről. Emellett a regény olyan értékeket állít középpontba, melyeknek a hiánya manapság rendkívül fájdalmas. Ilyen érték a barátság, a hazafiság, az összetartás, az önazonosság és az eszmények iránti lelkesedés. Gyermekként az ember komolyan tud venni egy játékot. Ez a képesség felnőttkorban sajnos eltűnik. Az elmúlt 20-30 évünk is olyan kicsit, mintha Magyarország elvesztette volna a „gyerekkori lázat”, a rendszerváltás utáni évtizedben még meglévő képességét, amikor még tudott ügyekért lelkesedni. Talán ezért is ekkora a zenés játékunk sikere, mert sokan hiányolják az eszményeket, melyeket megtalálunk a Pál utcai fiúk regényben is.
Geszti Péter szerint a kortárs magyar irodalomban nem is születhetne olyan regény, mint Molnár Ferenc műve.
Ez a mű egy sajátosan kelet-európai történet a mártírium titkáról, melyben a főszereplő a saját ideáljainak való megfelelésbe hal bele. Amikor a Pál utcai fiúk megjelent, még a nagy világháborúk előtt járt az európai kultúra. Nem voltak érzékelhetőek azok a borzalmas traumák, amiken később az egész világ – és különösen Magyarország – keresztülment. A Pál utcai fiúk egyfajta humanista és polgári univerzumban születhetett meg, de az a kultúra összeomlott. Ma ezért sem tud ilyen regény születni, és ezért nem tudok hozzá hasonlót említeni.
– fejezte be gondolatmenetét Geszti Péter.
