Krasznahorkai módszere az őrületig körbeírt valóság – Az Élet és Irodalom 2017/20. számából

ESfejcolorNagy – élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

 

FEUILLETON

Lovász Andrea Vissza a babaházba? című esszéje a gyerekirodalom helyzetéről szól.

„Adva van, csak a példa kedvéért, egy jó nevű, ismert, erős gyerekkönyvkiadó. Megtehetné, hogy a nagy példányszámban fogyó egy-két könyve mellett klassz és merész, esetleg rétegkönyveket ad ki. De (már) nem teszi meg. Hanem kizárólag sikerkönyveket, legalábbis potenciális sikerkönyveket ad ki. Ha külföldön siker volt, netalán már évek óta megjelent, és klasszicizálódott bizonyos fokig, akkor a hazai fogyás is prognosztizálható (kivételek azért vannak); vagy adott témáról, adott korosztálynak kell neki éppen valamilyen könyv. Afféle (nevelési, oktatási) segédanyagként. Legyen lehetőleg sorozat, legyen gyerekkönyv a meditációról, segítő könyv a problémás gyerekeknek, szóljon hátrányos helyzetűekről, szóljon tabutémákról, szóljon az óvodai ünnepekről, éppen olvasni tanulóknak, kalandos, pónis, zombis – a sor hosszan folytatható.”

 

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István Han Kang Növényevő című kötetéről írt, mely 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjat kapott.

„Jonghje, a regény főhőse szorongató rémálmából ébredve egy napon úgy dönt, vegetáriánus lesz, nem eszik többé olyan ételt, ami állati eredetű anyagok felhasználásával kerül az asztalra. Férje, Csong, a regény nyitó egységében az egyes szám első személyben megszólaló elbeszélő lassan ébred rá, hogy átlagos házasságára, melyet néhány éve tökéletesen átlagos érzelmek kísérnek, a nő döntése miféle, az ő mindennapjait is érintő változásokat ró. Az egész Növényevő legkompaktabb része a felütés, Csong cinikus kommentárja nősülésének, párválasztásának történetéről, amit a kudarc utólagos felismerése kísér.”

 

KÖNYVKRITIKA

Gervai András Reformerből „cár” című recenziója Mihail Zigar Putyin metamorfózisa című könyvéről szól.

„Zigar orosz krónikájában – amelynek megírásához sok politikust, befolyásos üzletembert kifaggatott – sok meglepő és érdekes részlettel, következtetéssel szolgál. Például úgy véli, hogy az ország nem Putyin miatt jutott jelenlegi állapotába: ő egy ideig ellenállt az átalakulásoknak, aztán feladta, mert belátta, hogy így egyszerűbb (569.)  Ő csak mintegy sodródott az árral. Zigar szerint véletlenül lett belőle elnök, és akkor még sikeres és harcos reformer szeretett volna lenni. (2000-ben forradalmi reformokat vezetett be: 13%-os egykulcsos adót, csökkentette az adónemeket, lehetővé tette a föld megvásárlását stb.). Azután különböző okok miatt különbözőképpen fogta fel a szerepét, feladatát, végül Rettegett Cárként vonult be a történelembe (6.).”

 

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

Krasznahorkai László Az utolsó farkas & Herman című kötetének angol nyelvű kritikai fogadtatásából válogatott Puszta Dóra.

„Kár volna megijedni a szerző borúlátásától: Az utolsó farkas című írásból látszik, milyen könnyű léptű és világos író Krasznahorkai, hogyan szórakoztat és nyugtalanít egyszerre. Ez a kötet remek bevezetés a regényekhez, ugyanúgy, ahogy Az átváltozás Kafkához, akinek itt egyértelműen meghatározó a hatása. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Krasznahorkai egyszerűsítette a stílusát, sőt, bizonyos értelemben Az utolsó farkas maga a tetőpont: az eddigi leghosszabb mondat, 74 oldalon keresztül, az elbeszélés teljes terjedelmében. (…) Krasznahorkai módszere „az őrületig körbeírt valóság” (Háború és háború), ábrázolásmódjának sajátja a magasztos stílus és a fekete humor. Ismertségét az angol nyelvterületen méltán növeli majd tovább ennek a két ragyogó fordításnak a kiadása. (Luke Brown, Financial Times, 2017. január 20.)

 

VERS

A szám versrovatában G. István László és Gergely Ágnes versei olvashatók. Kedvcsinálónak Gergely Ágnes versei közül idézzük az egyik rövidebb, klasszikus szépségű darabot:

Ónos eső

Ne küldj értem, ha eláll a szavad,
s a vers helyén csak káromlás marad.
Ne üzenj széllel, tűzzel, ha lobog.
Fontosabb voltál, mint az angyalok.

Csúszik az út, ónos eső esett.
A szenvedés volt a hűségesebb.
Ki jár ott? Számon eltérül a szó.
Ne haljak meg mint istentagadó.

 

SZÉPPRÓZA

Ehéten Kőrössi P. József, Tóth Gábor Ákos és Vonnák Diána prózája mellett Szabó T. Anna tárcája olvasható.

Kőrössi P. József Bárány vagyok

„Emelgeti, méregeti, gusztálja. Megvannak nyírva. Csorog nyála, orra. Az arcod elé taszítja, azt mondja, gusztáld meg te is. Gustă. Azt a nyelvet te akkor még nem érted, apád se nagyon. De ezt igen. Azok az emberek akkor még nem laktak ott, vásárra jártak. Hajnalban érkeztek, vásár után, a szekéraljból, a szalma alól elővették a párás palackot, megitták belőle az utolsó cujkakortyot, pakolásztak, akkor még sokat nem tanulhattál tőlük.”

 

FILM

Stőhr Lóránt Pedro Almodóvar Julieta című filmjéről írt.

„Izgalmas találkozás vezetett a Julieta születéséhez: a női kisvilágok finom rajzú elbeszélője, a Nobel-díjas Alice Munro egymással összefüggésben álló novelláit (Esély, Hamarosan, Csend) adaptálta Almodóvar nagyjátékfilmmé. A spanyol rendező a klasszikus hollywoodi film, az ötvenes évek melodrámái és Hitchcock-thrillerjei szűrőjén át olvasta újra Munro elbeszéléseit. A kanadai írónő szárazon tényszerű mondatokban, aprólékosan részletesen megrajzolt élettörténetét és kisrealista környezetrajzát Almodóvar érzéki, lobogó, sorscsapásokkal teli filmvilággá stilizálta.”

 

HANGOSKÖNYV

Ruff Borbála kritikája Erlend Loe hangoskönyvéről, a Dopplerről szól.

„Az alaphelyzet, Doppler szabadulási vágya, még ha a szerző skandináv humorral sarkítja is főhőse kitörését, a kiváltságosaknak lehet csak ismeretlen. De épp az válik valóságossá a Dopplerben, ami a társadalmi elfogadottság szempontjából általában abszurd, míg a realitás szánandó, kutyasétáltató irodisták céltalan hadakozásává amortizálódik. (…) Mondhatnánk, jókor jó ember kezébe került a regény: amikor Rudolf Pétert felkérték a felolvasására, nála épp beköszöntött a „Doppler-korszak”, mégsem az erdőbe, hanem a stúdióba költözött. És a könyv tényleg betalált: ennek köszönhető, hogy a majd’ ötórás hangoskönyvet „le se tenné” a hallgató.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!