Az Örkény István Színház felkért 24 kortárs költőt, írjanak egy-egy verset a társulat tagjainak. Itt a 21. páros: Aczél Géza versét Mácsai Pál előadásában hallgathatjátok meg.
A sorozatról itt olvashatsz részletesen. Az előző videókat pedig itt nézheted meg.
Örkény Színház
Élő költők társasága
Aczél Géza
(szino)líra
címszavak egy torzószótárból
amfiteátrum
megesik | mikor a felütésből szédelgő fejjel csak egy kínrímre futja | bizonyosan létezik ennek is
némi blöffel kevert orvosi útja | kerüljük is szívósan a vizsgálati esetet | és hogy egész véletlenül
most se mozgassanak szavaim morális hegyeket | visszakanyarodom az ártatlan múltba | néhány
laza színházi élménybe | és körötte kopott padokon kis olcsó lamurba | mikor pelyhező bajusszal
a koordinátákat kissé csúsztatva | szemben épp az (amfi)teátrummal a kamasz fiú is elszürcsölt
egy kicsike csésze langyos teát rummal | főleg hogy tankönyvből a jeles poétikai példát ismeré |
s bármily furcsa eme átlátszó ravaszság is lökött rajta valamit a vers felé | no de színház a poros kisvárosban még csak vándor vala | a családi kulturális statisztikába pedig éppen elegendő volt
ha a közeli város operett haknijára izgatottan eljárt apa s anya | és én erős gyökerek híján | mivel
sznob sose voltam | később is csak az izgalmas színészklubokig barangoltam | legfeljebb a riadt
premierjére rángatott be néha egy-egy íróbarát | így csak virtuális szinten maradt meg bennem
ez a csodás világ | mikor rivaldafényben izzadtan arra ébredek | hogy elfelejtettem a szerepemet
Videó: Whatevermen Stúdió
