A Katáng zenekar Hétmadár című lemezén a megzenésített versek sora összefüggő történetté formálódik, ami nemcsak zeneként, hanem különálló meseként is megállja a helyét. Így nem meglepő, hogy a zenekar tizedik születésnapján az album egy varázslatosan illusztrált könyv kíséretében jelent meg újra a Kolibri kiadónál. Az aranytollú madarak nyomába eredő mesebeli legényről, a próbatételek fontosságáról és az elmúlt tíz évről Kaczúr Csillával, a Katáng zenekar tagjával és a történet írójával beszélgettünk.
– A Katáng zenekar Hétmadár című lemeze 2010-ben jelent meg, most pedig egy egészen különleges kiadványban jut el újra a közönséghez. Miért pont ezt a lemezt gondolták könyv formában is megjelentetni a zenekar tíz éves fennállásának alkalmából?
– A lemez anyaga egy legény vándorlásának története, így adta magát az ötlet, hogy képek segítsék a mese feldolgozását. Ráadásul mára elfogyott az összes, 2010-ben megjelentetett album, viszont ebben a formában újra eljuthat a közönséghez ez a számunkra is kedves történet.
– Mennyire adhat más élményt, hogy most már nemcsak meghallgathatják, hanem könyvben is megismerhetik a Hétmadár dalait, meséjét, verseit a gyerekek?
– Azt gondolom, hogy az mindenképpen jó, hogy a versekkel írott formában is találkoznak a gyerekek. A megzenésítés olykor megnehezíti a versek értelmezését, ilyenkor jó, ha van mód pontosításra. Persze, egy olvasni még nem, vagy gyengén tudó gyerek esetében ez a szülő, vagy a tanár feladata. Gyakran halljuk, hogy a lemezeinket iskolákban használják alsó tagozatos tanítók. Az ő számukra is egyszerűbb, ha a gyerekek előtt van egy könyv, amely vezeti őket.
– Ahogy olvastam a könyvet, és a sok kalandot, amelyen a legénynek keresztül kell menni, hogy elérje a célját, olyan volt, mintha a magyar népmesék világában tennénk látogatást. Milyen utazásra hívja a gyereket a Hétmadár?
– Nagyon remélem, hogy nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is utazásra hívja a Hétmadár. Egy olyan utazásra, amelyet már sokszor megírtak a világirodalomban. A hős kilép egy léthelyzetből, vándorlása során tapasztalatokat szerez, fejlődik, míg végül eljut egy új léthelyzetbe. De szerencsére, a mese nyelvén ez nem hangzik ilyen komolyan. Bárki magáénak érezheti a történetet, aki útra kész, vagy éppen elakadt és szüksége van bátorításra. A magyar népmesék szimbólumrendszere a magyar gyerekek számára ismerős ezért választottam ezt a formát.
– A Hétmadár történetében találunk közmondásokat, találós kérdéseket, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor vagy éppen Bartalis János verseket és saját írásokat is. Hogyan állt össze egy egésszé ez a sokféle szöveg?
– Elsőként Bartalis János Hét madár című versével találkoztam. Számomra ez a három versszakos vers olyan titokzatos és sűrű volt, hogy azt éreztem, megbújik benne egy történet, amit ki kell bontani. Aztán véletlenül, miközben takarítottam a kislányom osztálytermében, kezembe akadt egy Nemes Nagy Ágnes kötet, amelyben megtaláltam ennek a megbúvó történetnek a kiinduló versét, a Madarakat. Ezután már csak a közepét kellett kitalálni.
– A legénynek sok próbatételt kell kiállnia az útja során. Mire taníthatja ez a gyerekeket?
– Arra mindenképpen, hogy nem biztos, hogy minden elsőre sikerül. Érhetnek kudarcok, de ez még nem jelenti azt, hogy fel kell adni az álmainkat. Arra is taníthat, hogy merjünk segítséget kérni, ha kell. És persze, ha mód van rá, mi is segítsünk másokon. Zenészként pedig azt, hogy a zene csodákra képes.
– A könyvben kedves rajzokon elevenedik meg a legény története. Hogyan születtek az illusztrációk?
– A könyvet Máray Mariann illusztrálta. Beszélgettünk arról, hogy számomra milyen vizuális elemek fontosak, hogy megjelenjenek a lapokon. A többit Mariann képzeletére bíztam. A rajzok új megvilágításba helyezik a történetet. Segítik a még olvasni nem tudó gyermeket a mese értelmezésében.
– Tíz év hosszú idő egy zenekar életében. Ilyenkor talán érdemes visszatekinteni az eltelt időszakra. Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok és a legnagyobb mérföldkövek?
– Fontos állomás volt az első lemezünk, Az Üveghegyen túl… megjelenése ki 2008-ban. Ekkor tapasztaltuk meg, hogy ahhoz, hogy a dalokra emlékezzenek, kell a folyamatos zenehallgatás. A folyamatos zenehallgatás szó szerint értendő. Számtalanszor hallottuk vissza szülőktől, hogy a gyerekek végtelenítve hallgatják rongyosra a cd-t. Emlékezetes volt a karácsonyi lemezünk, az Itt van a szép víg karácsony készítése is. Ugyanis a lemez anyagát rekkenő hőségben, júliusban vettük fel. Ekkor rögzítettük a szülinapi dalunkat, a Legyen szép, legyen jó-t is. Ekkor még nem tudtuk, hogy a dalból készült videoklip milyen népszerű lesz. Ezt a dalt sokan nézik, hallgatják országhatáron túl is. Elárulom a szívem vágyát is. Úgy hiszem, Az Üveghegyen túl remek alapanyaga lenne egy animációs filmnek. Talán ez is teljesül egyszer.
