Velünk a kutyaisten
Inge és Janine Koppelmann, a kölni Koppelmann Galéria vezetői idén is megrendezték szokásos karácsony előtti szalonestjüket, ahol műbarátok, műgyűjtők és művészek voltak a meghívottak. A budapesti Rákóczi térre nyíló impozáns lakásban ezúttal Klimó Károly új munkái voltak láthatóak.
Klimó Károly nemcsak festményei, de barátai és tanítványai által is fontos személyisége a magyar és az európai festészetnek, egyfajta egyszemélyes művészeti intézmény, aki mindig kész képzőművészeti és irodalmi, vagy szinte bármely más kreatív futamokra. Egy friss dokumentumfilmben például a valamikori Képzőművészeti Főiskola 56-os forradalmi napjairól emlékezett meg a mester egykori diáktársaival.
https://www.youtube.com/watch?v=vZ8fRNQE1ao
Klimó erőteljes és filozofikus alkat, amely habitusa és érdeklődése művészetében is megjelenik. A művészeti produktumok specifikus törvényszerűségeit vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a „művészeti nyílt terület” elágazások útvesztőjévé bomlik, visszahúzódik, sőt némelykor bezárul. Így a művészet öntörvényű-nyílt terével nemcsak meghívást, de kihívást is kapunk. Egy művészeti jelenség annál jobb minőségű, minél nagyobb a nyitottsága és az öntörvényűsége közötti feszültség. Klimó absztrakt munkáinak centrumában a vizuális világértelmezések kapnak fő szerepet.
A színek és formák térképei egy új keresőúttal a tér problematikáját járják körbe. Korszakunkban mindenütt a tér kérdése merül fel. Egy olyan valóság jött létre, amelyet a globalizáció és a Word Wide Web téri metaforájával írunk körül. A művészet, a társadalom, a politika, a kultúra stb. kérdéseit gyakran topológiai, topográfiai szempontból elemezzük. Ennek következtében az „iconic turn” művészettudományi toposza elé a kultúratudományok „topographical turn” terminusa lépett. „A szent és a profán, valóságos és imaginárius, esztétikai és teoretikus, a zenei, építészeti, művészeti és sok más egyéb térről szóló beszéd azt a benyomást kelti, mintha minden egyes élet és tapasztalati térnek saját tere lenne.” A térfogalom megtisztítása és értelmezése így a kortárs episztemológiák és gyakorlatok legfőbb kihívása lett. Ennek egyik kiemelkedő példája Klimó Károly új sorozata.
A Koppelmann-szalonban kiállított friss munkáin túl az idei Art Marketen egy fontos és lenyűgöző sorozatot mutatott be a művész, amelyet a szakmai és a tágabb közönség érdeklődése is a legjobb kortárs munkák közé sorolta. Az Artaud sorozat 45 db, vegyes technikával, papírra készült 24×32 cm-es műsorozat. A budapesti Francia Intézetben került kiállításra első alkalommal 1989-ben. A mű több helyen is bemutatásra került Európában. Az egyik élő, legnagyobb magyar Mester sorozatát Antonin Artaud „Velem a kutyaisten” versciklus inspirálta. Antonin Artaud az európai avantgárd művészet egyik Szent Grálja. A sorozat és az eredeti vers egy Világ-Összefoglaló, egy összetett, mély, filozofikus mű, és egyben egy igazi kordokumentum, amely a rendszerváltás előtt született, de most is aktuális, mert a világ állapotának folytonos felmérését, a változások és elváltozások állandó figyelembe tartására hív fel.
Kittemberger Dávid