A Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,15 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát mutatta be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA). Az atlasz a Gaia európai űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el.
„A több mint egymilliárd csillagot tartalmazó atlasz az egyetlen küldetés során készített legnagyobb térkép és egyben a legpontosabb is” – közölte Anthony Brown, a Gaia csapatának kutatója szerdai madridi sajtótájékoztatóján.
A tudósok 1,15 milliárd csillag helyzetét katalogizálták
– közölte a küldetésben szintén részt vevő francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS). A megszámlált égitestek száma úgy is rekord, hogy a Tejútrendszer csillagainak kevesebb mint 18 százaléka szerepel a térképen. A galaxisban lévő csillagok száma – amelyhez Naprendszerünk is tartozik -, ugyanis 100 és 200 milliárd között van.
Ezek közül kétmilliónak az adatait – közöttük a mozgási sebességét és a Naptól mért távolságát – határozták meg és bocsátották az egész világ kutatóinak a rendelkezésére a 25 európai országból származó tudósok.
Az ESA és a Gaia-projektet irányító európai konszern 2017 végére tervezi megállapítani az atlaszban szereplő egymilliárd csillag sebességét és távolságát.
2013. december 19-én történt elindítása óta a Gaia a 100 ezer fényévnyi átmérőjű hatalmas csillagrendszert kutatja, és minden nap 50 millió csillag valamennyi adatát rögzíti.
Az eredetileg tervezettnél 200 millióval több csillagot tartalmazó atlasz segítségével a kutatók alaposabban megérthetik a Tejútrendszer csillagait irányító fizikai jelenségeket.
Minél közelebb van egy csillag, annál nagyobb e változás amplitúdója. Parallaxisméréssel tehát a csillag térbeli pozíciójának a harmadik komponense, a tőlünk mért távolsága is meghatározható. A Gaia emellett méri a csillagok fényességét, és közülük a fényesebbeknek a színképét is meghatározza. A szonda célpontjai között nem csak a Tejútrendszer csillagai, de a Naprendszer kis égitestjei, sőt távoli aktív galaxismagok (kvazárok) is szerepelnek.
A Gaia a valaha volt eddigi legrészletesebb és legpontosabb égboltfelmérést készíti el, mégpedig úgy, hogy folyamatos tengely körüli forgása során több alkalommal végigpásztázza a teljes égboltot.
A leképezés egy komplex, összesen több mint egymilliárd pixelből összetevődő CCD-rendszerre történik – ez a legnagyobb kamera, amely valaha űreszközön működött.
Az első két működési évben mintegy 50 milliárdszor vonultak át égi objektumok a Gaia távcsövei előtt, a szonda 110 milliárd fényességmérést végzett és 9,4 milliárd színképet vett fel. Az óriási adatmennyiség és a megfigyelések összetett jellege nagy kihívás elé állította a projekten dolgozó kutatók és szoftverfejlesztők csapatát.
- A Gaia projektről részletesebben az urvilag.hu oldalán olvashatsz.
