175 éve, 1841. szeptember 12-én született Savanyú Jóska. Hamis betyárromantika és számos legenda kötődik hozzá, holott a szegényeket is kirabolta, és kegyetlenkedett áldozataival.
Többségük katonaszökevény, sorozás elől menekülő legény, elszegényedett zsellér volt, kisstílű bűnözőként útonállásból, fosztogatásból élt, a szegényeket ugyanúgy kirabolták, mint a gazdagokat. Világukat mégis egyfajta romantika övezte, s mivel a mindenki által megvetett, idegen hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek. A kevés „jó betyár” az önkényuralom idején az osztrákok elleni küzdelem, egy évszázaddal később, a kommunista történetírásban az osztályharcos szegényparasztság jelképe lett. A betyárvezérek, közülük is a leghíresebb Rózsa Sándor alakja köré legendák fonódtak, népdalok, balladák, regények hősei lettek.
Nem volt vonzó a tisztes szegénység.
Savanyú Jóska 1841-ben született a Vas vármegyei Izsákfán, négy évvel azután, hogy a másik híres bakonyi betyár, Sobri Jóska az őt üldöző pandúrok gyűrűjében főbe lőtte magát. Apja számadó volt Veszprém vármegyében, ő maga is juhászként kezdte életét, de a tisztes szegénység nem vonzotta.
Birkalopás miatt kellett a fejét bujdosásra adnia, 1860-ban fegyveres csavargás miatt nyolc hónapig raboskodott a veszprémi fegyházban.
Néhány éven belül már rablások miatt is körözték, 1872-ben újra lefogták, de rövid időn belül szabadult, mert nem tudtak semmit rábizonyítani, 1875-ben súlyos testi sértés miatt ült egy hónapot.
Működésének fénykora 1878 és 1884 közé esett. Bandájával Vas, Zala és Veszprém vármegyékben egyik rablást a másik után követte el, a legnagyobb visszhangot Bezerédy István gróf kirablása keltette.
Nem volt válogatós, lépes mézet ugyanúgy elvitt, mint tehenet és pénzt, áldozatait – a betyárromantikához kevéssé illő módon – kegyetlenül agyba-főbe verte, olykor meg is kínozta.
1881-ben már gyilkosságba keveredett, embereivel egy sikertelen rablótámadás során lőttek le egy földbirtokost. A betyár egyre merészebbé vált, a nagyvázsonyi uradalmi pénztárt fényes nappal rabolta ki.
A hatóságok sokáig bottal ütötték a nyomát, az alacsony termetű, de erős testalkatú, a szlovák és a német nyelvet is beszélő Savanyú Jóska sikerrel bujkált a Bakony rengetegében.
