A civil szervezeteknek lökést, indulási lehetőséget adhat, ha látják, hogy van értelme a munkájuknak. Szükség van az összefogásra épülő kreativitásukra és a helyismeretükre. Nem szégyellem, hogy hatvannégy évesen van mit tanulnom tőlük.
Nem először fordul elő, hogy – a közönség érzete szerint legalábbis – hirtelen kinő a földből egy fesztivál. Ez történt akkor is, amikor 2008-ban a pulai Bárka Kikötő levált a Művészetek Völgyéről, és Ördögkatlan néven, másfél hónap alatt saját összművészeti fesztivált szervezett. Baranyában, nem messze onnan, ahol most a legújabb, Márta István nevével fémjelzett háromnapos program debütál. Az ország gazdasági szempontból egyik legszegényebb, de értékekben gazdag kistérségének ,,alapkő-letételi fesztiválját” szintén másfél hónap alatt szervezték meg. Márta István igazgatóval beszélgettünk.
– A te ötleted volt, hogy legyen egy összművészeti fesztivál az Ormánságban is?
– Az Ormánság-Bőköz Fesztivált Bőköz polgármestereivel és Hoppál Péterrel közösen találtuk ki.
– Kapolcsi mintára?
– Nem falunapok, nem Ördögkatlan, amit nagyon szeretek, és nem is Kapolcs. Ez a fesztivál a az Ormánság adottságait, lehetőségeit veszi alapul, a helyi emberekre és hagyományokra épül, és amennyire tudja, bevonja a helyi egyes embereket és civil szervezeteket is. Struktúrájában is más, itt nem párhuzamosan zajlanak a programok, hanem egymást követik. Ezenkívül olyan elemei is vannak a fesztiválnak, amelyek egyfajta missziót teljesítenek. Ilyen például az, hogy a negyedik napon, amikor már nincs kulturális program, az ormánsági gyerekek Budapestre utaznak: a felső tagozatos általános iskolásokat vendégül látja a Nemzeti Színház egy Csongor és Tünde előadásra, az alsó tagozatosok pedig az Állatkertbe mehetnek. Fontos program, hogy gyűjtést szervezünk a szaporcai templom 1888-ban készült Angster orgona felújítására. Varnus Xavér itteni koncertje lesz az egyetlen belépődíjas esemény, egyébként teljesen ingyenes a fesztivál.
– Azért ez nagyon hasonlít a kapolcsi kezdetekhez. A falvak is épp olyan kis lélekszámúak.
– Ez teljesen véletlen. Vagy tán nem egészen..Az elmúlt években Pécsett dolgoztam, és rengeteget jártam Baranya megye faluit, természeti és épített értékeit. Nem csak a turistalátványosságokat ismertem meg, hanem a rejtettebb látnivalókat is. Elvetődtem az Ormánságba , többek között a Duna-Dráva Nemzeti Park miatt. Felfedeztem a festett fakazettás templomokat, és később már tudatosan ismerkedtem Kémessel, Szaporcával és Tésenfával. Megismerkedtem a polgármesterekkel, és a falvak kívánságára kezdtem el a tél végén azon gondolkozni, ötletelni, hogy érdemes-e Budapesttől 280 kilométerre csinálni egy minőségi fesztivált, és ha igen, hogyan. Azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Művészetek Völgye, a Zsolnay Fesztivál, a gyerekeknek szóló Szamárfül Fesztivál és több más rendezvény kitalálásával és részbeni szervezésével megszereztem, most szeretném a Bőköz Fesztiválon hasznosítani. De nagyon sok olyan újdonság is van a programokban, amik számomra is kísérletet jelentenek. Itt a nullából kell megteremteni valamit. Egyfelől kinyílt a világ, az internet és a televízió jóvoltából az Ormánságban is, másfelől ez a virtuális világ teljesen más, mint a valós. Úgy gondolom, hogy a mi feladatunk az, hogy a valós kulturális világ értékeit megmutassuk, lehetőséget adjunk minőségi produkciók megismerésére. Ez – talán – újabb pozitív folyamatokat indíthat el Magyarország egyik utolsó „fehér foltos” részén. Ez is benne van ebben a fesztiválban.
– A Művészetek Völgye falvai rengeteget fejlődtek a fesztivál jóvoltából; a kultúra lett a gazdaság mankója. Ez megtörténhet az Ormánságban is?
– Nem elég hozzá a „klottgatyás” emberek akarata (Veszprém megyében „gyüttmeteknek”, az Ormánságban pedig így emlegetik az idegeneket), hanem a helyieknek kell nagyon-nagyon akarniuk. A civil szervezeteknek lökést, indulási lehetőséget adhat, ha látják, hogy van értelme a munkájuknak. Szükség van az összefogásra épülő kreativitásukra és a helyismeretükre. Nem szégyellem, hogy hatvannégy évesen van mit tanulnom tőlük. Tanulom az Ős-Drávát, a természeti csodákat, a helyiek érzés- és motívumvilágát. A Bőköz Fesztiválnak köszönhetem, hogy új barátságokra tettem szert, olyan értékeket fedeztem fel, amik eddig – mint budapestitől, de kapolcsitól is – távol álltak tőlem. Egészen pontosan 280 kilométerre.
– Az új fesztiválon Szirtes Edina Mókus a közvetlen munkatársad. Miért rá esett a választásod?
– Több éve figyelem mind a hangszeres, mind a zeneszerzői pályafutását. Mindig csodáltam ennek a tőlem távoli generációt képviselő muzsikusnak a tehetségét. Úgy adódott, hogy a nyáron együtt dolgoztunk: Székesfehérváron a Koronázási szertartásjáték zenéjét közösen csináltuk. Úgy érzem, Mókussal tudunk egymástól tanulni. És van még egy kapocs köztünk: tavaly vásárolt egy házat Kapolcson, így tizenhatodik szomszédok lettünk.
- Márta István: A barátságok véget érnek és van, hogy újrakezdődnek
- Hogyan tűnt el Galkó Balázs a Művészetek Völgyéből?
- Márta István nyilatkozata Galkó Balázs kijelentésére
- Galkó Balázs: Ordítani kell!
A „nulladik alkalommal” rendezett Ormánság-Bőköz Fesztivált 2016. szeptember 23. és 25. között tartják három apró településen. A minőségi, hagyományőrző és -teremtő rendezvénynek Kémes, Szaporca, Tésenfa (összlakosságuk 885 fő), valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Ős-Dráva Látogatóközpontja ad helyet.
A három falu 23 helyszínén mintegy 60 eseményre kerül sor, közel 300 közreműködővel.
Fellép többek között Pál István Szalonna és Bandája, Szirtes Edina Mókus, Gryllus Vilmos, Ferenczi György és a Rackajam, Hobo, Varnus Xavér, Boros Misi, Sipos Mihály, a Hagyományok Háza, a Filharmónia Magyarország, a Pécsi Balett, a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatói, a Tanac- és a Forrás Néptáncegyüttesek, Szőke András, David Yengibarian és még sokan mások.
A koncertek mellett lesznek kiállítások, konferencia, ökotúra, kézművesvásár, gasztropiac, és dokumentum-, illetve játékfilmeket is vetítenek.
Bővebb információ a fesztivál Facebook-odalán.
