SALZBURG FÖLÖTT AZ ÉG
Írta: Kiss Csaba
Ma elvesztettem a pert.
Nem lepett meg. Április óta váratlan dolgok történtek. A miskolci bíróság elnöke, dr Répássy Árpád írásban szólította fel a kijelölt bírónőt, hogy az ügy „kiemelt társadalmi jelentősége” miatt soron kívül tárgyalja az ügyet. Egy kártérítési pert? Soron kívül?! Ügyvédem azt mondta, hogy 25 évi praxisa alatt még nem fordult elő ilyen.
Aztán az MTI új országos hírként számolt be a perről – ami akkor már hetedik hónapja folyt. Biztos akad, aki tudja, hogy miért.
Szóval elvesztettem. De igazából nem ez keserít – hanem, hogy milyen gyorsan semmivé lett három év munkája. Nézem a jövő évadot – elszerződik Rusznyák András, Ullmann Mónika, Dénes Viktor, Szabó Irén, Pásztor Pál, a miskolci balettől Tokaji Rita, Szabó Levente, elmegy a balettmester, Sterbinszky László is. Jövőre már nem rendez Zsótér Sándor, Kesselyák Gergely, Kulcsár Noémi – a színház gyakorlatilag az igazgató és három főrendező megélhetési terepe lett, évi két-két rendezéssel. Nincsenek fiatalok, új nevek. Szürke, arctalan műsorterv. „A minőségi szórakoztatás jegyében – ahogy a pályázat ígérte.” Látszatműködés minden téren. A SZEM fesztivál nemzetközi mezőnye idén két prágai színészből, és két párizsi látványtervezőből állt, a felvidéki kultúrát bemutató „Határtalan napok” gerince három komáromi „Dzsungel könyve” gyerekelőadás, a Miskolci Balett táncosok és klasszikus tréning nélkül visszaalakul azzá, ami volt: a színház tánctagozata operettek és musicalek játszására.
Hallgattam az ítéletet, a bírónő indoklását, amint jogi nyelvre fordítja a színházi működés eleven viszonyait – körülbelül olyan volt, mintha a boncolási jegyzőkönyvből próbálnánk visszaidézni a villásreggelit. Ott követtem el a jogi hibát – fejtegette -, hogy egy évvel előtte nem írattam alá a szerződést a polgármesterrel.
Ez olyan messze áll a színházi valóságtól, hogy nem is érdemes bosszankodni rajta. – gondoltam. Egy az igazság, és egy a jog – mondta mosolyogva az ügyvédem búcsúzásképp.
Két óra előtt tíz perccel hangzott el, hogy „15 napon belül fellebbezhet”.
Utána Münchenben volt megbeszélésem a Főiskola nemzetközi fesztiváljáról az Everding Színiakadémia vezetőivel. Salzburg előtt Handel egyik oratóriuma ment az osztrák rádióban . Napsütötte, sodró, fényes zene. És a felhők! Mintha égi díszlet lenne Handelhez.
Összenéztünk: szép az élet. Mondta Anna. És változatos – mondtam én. Mit vártál? – mondta ő. Hiszen a majom éve van – és nevettünk.
Éjfél előtt 10 perccel megérkeztünk Münchenbe. Holnap elmesélem hogy miért…
