Írta: Kiss Csaba
Csak csodálkozom és nevetek – annyira abszurd és hihetetlen, ami történik.
Ma megérkezett Faró-re az HBO forgatócsoportja. Két éve forgatnak egy dokumentumfilmet arról a győri pasasról, Andraschek Lászlóról, aki több mint 630 milliót nyert a (skandináv) lottón.
Ő volt a témája az első győri drámaíróversenynek, Itt indul a mai történet. (Csatolom, ha sietsz, ne olvasd, a múltté már.)
A versenyen született Főnyeremény című darabom annyira tetszett a feleségének, hogy meghívott – látogassam meg őket, találkozzam a férjével is. Nagyon rokonszenves, sokat szenvedett embert ismertem meg, aki a bőröndnyi pénztől sem vesztette el az eszét és a személyiségét. Épített ugyan egy (tengervizes) medencét a kertjükbe, és egy hófehér BMW is áll a ház előtt sofőrrel, de a lényeg nem ezekben van. Az álmok – ez a kérdés, mik az álmaink? És ezt az embert a pénz nem hozta közelebb az álmaihoz – nem fél már a jövőtől, de nem is lett boldogabb.
Különös, de ismeretlenül is épp ezt írtam meg a darabban.
A történet azóta sem hagyott nyugodni, és amikor a Bergman-ösztöndíjat megkaptam, gondolatban tíz napot félretettem arra, hogy a Főnyereményt egész estés darabbá írjam. Csehovi téma – fájdalmas és mulatságos egyszerre.
Ezt szeretné az HBO a készülő doksifilmbe beilleszteni – hát nem őrület? Győrtől Faroig! És van folytatás is, nem kevésbé elképesztő, de az már sok lenne mára.
A stáb tiszteletére meghívtam Faro-i barátaimat, Robbiet és Gunnart, meg a Hammarsi házban velem dolgozó ösztöndíjasokat, süssünk egyet az orgonavirágok alatt. Ma egész délelőtt esett – de délutánra kisütött a nap – és csak tíz után bukott le végképp.
Eddig a MA.
