Jack London (1876-1916) születésének száznegyvenedik évfordulóján, azaz 2016. január 12-én, 5000 forinttal a zsebében „ment világgá” az inkognitóban élő magyar író, Centauri. Nem örökre ment el, hiszen a Jack London 100 Emléktúrának keresztelt 2000 km-es zarándokútja „csak” húsz napig tartott. Második, „Zafír” névre keresztelt, minimum tíz naposra tervezett Jack London emléktúrájába március 31-én vág bele az író. Legújabb könyve a Magvető gondozásában megjelent Jákob botja Jack London viszontagságokkal teli, ám rendkívül kalandos ifjúkori éveit dolgozza fel.
Képzeletben sötét, füstös csepeli késdobálókban, eldugott hazai falvak kocsmáiban, borgőzös fővárosi ivókban megforduló figurákkal ültem le egy asztalhoz a regény olvasása közben, jóllehet, a történet az 1890-es évek San Franciscójában játszódik. És noha Jack London gyerekkoráról, tinédzseréveiről, mondhatjuk, íróvá válásának folyamatáról olvastam, a körülötte megelevenedő alakok – például Potti, a „két lábon járó szigony” matróz – mintha a fent említett kocsmák közönségéből nőttek volna ki. A füstös kocsmák mellett az olvasó beleshet az arisztokrata hölgyek budoárjába, a könyvtároskisasszony irodájába zárás után, vagy akár egy hokkaidói gésa ágyába is.
Ha tehát úgy olvastam volna a könyvet, hogy közben kitakarom a szereplők (külföldi) nevét, vagy figyelmen kívül hagyom az adott korra tett utalásokat, a történet akár napjaikban is játszódhatna. Talán ez az egyik legfőbb erénye a regénynek: (hogy kaland-e vagy családregény, esetleg fejlődésregény, ebből a szempontból mindegy is) láttat, szórakoztat, beszippant és látszólag visszarepít vagy 120 évet az időben, de valójában nagyon mai. Személyes, emberközeli, sallangoktól mentes, ettől pedig hiteles. És univerzális, mert nyilvánvalóan látszik, hogy a Jungi értelemben vett kollektív tudatalattiból hívta le az író azt, amit mi végül kész regényként olvasunk és amit magunkénak, mainak érezhetünk. Tette ezt talán tudatosan, talán tudattalanul, Jákob botjával kémlelve közben a csillagos eget, amely itt nemcsak
tengerészeti eszközre utal, hanem a bibliai Jákobra is, aki harcba szállt akár az angyallal is, csak hogy boldog élete legyen
– olvashattuk a magyarázatot egy, az íróval készült interjúban az mno oldalán. A mű tehát korántsem Jack London könyv, hiszen az éppen tíz éve publikáló Centauri minden eddiginél jobban jelen van a történetekben, akár azt is mondhatnánk, életrajzi könyvet tart a kezében az olvasó.
Egy biztos, unatkozni nem fog kalandozás közben.
Centauri: Jákob botja, Magvető Kiadó, 2016, 564 oldal, 3990 forint, itt 3192 forint
