Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát – állapította meg egy új tanulmány.
A gyenyiszovai embernek nevezett ősi emberelődöt alig egy évtizede fedezték fel egy észak-szibériai barlangban talált ujjcsont genetikai elemzésével – írta a BBC News.
A Science tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány szerint a gyenyiszovai ember DNS-ét eddig nagyon kevés mai embercsoport genomjában fedeztél fel.
Óceánia, ahol ezek a populációk élnek, igen távol esik a szibériai barlangtól, az pedig vita tárgya, hogy a gyenyiszovai ember és a modern homo sapiens felmenői között volt-e fizikai kontaktus
– mutatott rá Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem evolúciógenetikusa.
A gyenyiszovaiak talán valahol Délkelet-Ázsiában találkoztak az ember őseivel és az ő leszármazottaik közül juthattak néhányan az Ausztráliától északra fekvő szigetekre.
Az ember „unokatestvérének” számító Neander-völgyiekkel azonban újra és újra összefutottak a homo sapiens ősei, miközben Eurázsiában vándoroltak.
Bár a Neander-völgyiek kihaltak, a mai napig hordozzuk DNS-ük egy kis részét
– magyarázta a professzor.
A nemzetközi kutatócsoport azt állapította meg, hogy a világ nem-afrikai népcsoportjai a Neander-völgyiek genomjának 1,5-4 százalékát örökölte. Egyedül a melanéziai populációnál találtak szignifikáns gyenyiszovai DNS-t, amely a genomjuk 1,9-3,4 százalékát teszi ki.
„Azt gondolom, mind a Neander-völgyiek, mind a gyenyiszovaiak szerettek vándorolni, ezek a tanulmányok pedig segíthetnek, hogy útvonalukat felderítsük” – tette hozzá Benjamin Vernot, a kutatócsoport vezetője, a Washingtoni Egyetem munkatársa.
