Koreografikus emlékmű elfeledett háborúknak: így lehetne leírni Salamon Eszter előadását, melyhez öt kontinens törzsi, népi és harci táncait kutatta fel. Az elmúlt 100 év azon háborúit veszi számba az előadás, melyek a nagyobb, „fontosabb” háborúk mellett szinte láthatatlanok maradtak. Kísértetháborúk olyan táncosokkal, akik maguk is a világ különböző pontjairól származnak. Sötét és felkavaró előadásban dübörög az underground történelem, a tánctörténet mozaikdarabkáit felvillantva.
- Trafó, 2016. február 19-20. 20.00 óra, Salamon Eszter (HU/D): EMLÉKMŰ 0: kísértenek a háborúk (1913-2013)
Salamon Eszter az egyik nemzetközileg legelismertebb magyar koreográfus. Dolgozott Franciaországban és Németországban, ezt az előadását Hamburgban mutatták be. Néptáncos, balettes és kortárstáncos múlttal is rendelkezik, de produkciói mégsem a hagyományos értelemben vett táncelőadások. Olyan előadásokat készít, melyekben a tánc egy eszköz a nézővel való együttgondolkodáshoz, különböző témák előadó-művészeti körbejárásához. Ezúttal a történelem kimaradt fejezeteit dolgozta fel egy komplex és mély produkcióban.
Az EMLÉKMŰ 0: kísértenek a háborúk (1913-2013) egy olyan sorozat első darabja, amely tánc és történelem kapcsolatát elemzi. A felkérést az első világháború 100 éves évfordulójára kapta, és azokkal a 1913 és 2013 közti háborúkkal foglalkozik, amelyeket a nyugati társadalmak megpróbálnak kirekeszteni a történelmi koncepciójukból, vagy nem tartották őket elég fontosnak ahhoz, hogy említést tegyenek róluk. A koreográfus olyan táncokat használt fel az előadásban, amelyek az adott konfliktusövezetek ősi, harci vagy épp népi táncai voltak, vagy azok még ma is. Két történetírás hiányosságaival szembesít így az előadás: a tánctörténetével és a 20. századi hivatalos nyugati történetíráséval.
Hogy valóban reprezentatív lehessen a produkció, Salamon Eszter nemcsak a különböző kontinensek múltjába és táncaiba ásta bele magát, hanem táncosait is eltérő régiókból válogatta össze. Magyar, kongói, portugál előadó egyaránt szerepel a stáblistán, és annak ellenére, hogy nem szülőhazájukban élnek, más-más kultúrát hoznak magukkal. Más a viszonyuk az időhöz, a zenéhez vagy a ritmushoz, mégis, ebben a produkcióban úgy szerepelnek együtt, ahogyan együtt jelennek meg a különböző területek elfeledett háborúi is.
BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Február 19-én, pénteken az előadás után Králl Csaba tánckritikus, szakíró beszélget Salamon Eszterrel, a rendezővel (magyar nyelven). Mindenkit szeretettel várnak!
Salamonban van szusz: választékosan fogalmaz, és arra is ügyel, hogy az egymástól határozottan elkülönülő táncblokkok mindegyikének saját, önálló világa legyen.
(Králl Csaba)
