Ferenc pápa az élet kérdéseiről – Kegyelem és bűn szőttese – Helikon Kiadó, 2015 – válogatta és szerkesztette Karikó Éva – 296 oldal, kemény kötés – ISBN 978-963-227-714-1
II. János Pál kedves, kicsit áporodott, szimpatikus kelet-európaisága, konzervativizmusa – vitathatatlan érdemeivel együtt – legalább annyi embert taszított, mint ahányat vonzott. (Ember alatt a katolikusoknál tágabb kört értek!) XVI. Benedek mérlege ennél sokkal szomorúbb – akkor is, ha ezt így nem illik kimondani. Azt viszont egyértelműen leszögezhetjük, hogy Jorge Mario Bergoglio feltűnése – jelen állás szerint – pozitívumként értékelhető, s éppen ezért olyan reményeket ébreszt, melyeket nehéz lesz beteljesítenie. Ferenc pápa megválasztása után sem veszítette el emberi arcát, s az őszinteséget sem cserélte kenetteljességre. Olyan személyként lépett a (nem túlzás!) világ nagyközönsége elé, aki képes tisztességes, józan és megértő maradni, s olyan fontos tanításokat tart szem előtt, melyeket elődei évszázadok óta másodlagosnak véltek.
Az elmúlt évszázadokban az egyház egyre inkább elszigetelődött, s ezt a folyamatot nem lehet teljes egészében a felvilágosodás, a szekularizáció, vagy az ellenséges erők nyakába varrni! Lehet, hogy a külvilág építette a falat, de hogy a klérus keverte és simította a maltert, abban is biztosak lehetünk, de…
Amikor a legsötétebb az éjszaka, akkor a legközelibb a hajnal
– tartja a mondás, melyet fényesen igazol Bergoglio érsek váratlan pápává választása… Ferenc nem „csak” a katolikusok pápája, de – úgy tűnik – sok egyházon kívülinek is mértékadója. Olyannyira igaz ez, hogy Ferenc pápa minden elődjénél többet szerepel a világsajtóban. És nem azért mert „nyomul”, hanem mert odafigyelnek rá.
Az is teljesen szokatlan, hogy ízig-vérig világi könyvkiadók versengenek azért, hogy Ferenc pápa-kötetet adjanak ki. Nálunk például a klerikális elfogultsággal nem nagyon vádolható Ulpius-ház Könyvkiadó az elsők között volt, aki Ferenc pápás könyvet adott ki.
(Titokban elképzelem, ahogy az egyházi kiadók szomorúan lógatják a busa fejüket, s búsongva nézik, ahogy a mások által kiadott könyvekkel hódít Ferenc pápa korszerűsége – míg a lelkiségi irodalom gyöngyszemei lassan lepi a por a raktárakban.)
A Helikon Kiadó is befogta a Róma felől fújó szelet, s olyan frappáns könyvvel jelentkezett, amilyenre nem nagyon volt példa. Persze, ehhez kellett egy olyan érzékeny szerkesztő is, mint Karikó Éva (akiről nem tudok semmit, de ezzel a kötettel levett a lábamról!)
Kegyelem és bűn szőttese címmel megjelent, és a folytatás ígéretét hordozó kötet igazában egy füveskönyv, egy idézetgyűjtemény, amit akár naponta is elő lehet venni.
A pápa is elvégzi gyónását kéthetenként, mert a pápa is bűnös!
– nekem ennél a mondatnál nyílt ki először a könyv, s azóta többszöri próbálkozással meggyőződtem arról, hogy a kötet így pontosan annyira jól használható, mint ha szisztematikusan nekilátunk. Azt gondolom, hogy a szerkesztő olyasmit állított össze, ami hosszú időn át – legalább a következő kötet megjelenéséig – az Olvasó keze ügyében marad.
Biztos vagyok abban, hogy Ferenc pápa tisztában van a tisztségéből adódó fonák vicces helyzettel: az általa megfogalmazott gondolatok nyitott fülekre találnak a legszélesebb rétegek és az eddig háttérbe szorított reformmozgalmak tagjainak körében, közben pedig érezhetően sok főpapnak és felkent vezetőnek megfekszik a gyomrát… miközben nála főbb főpap és felkentebb vezető nem nagyon lehet.
Ha az emberiség felnő, a vallások a történelem szemétdombján végzik. Ideje lenne már!