Életének 85. évében hétfőn este elhunyt Ernst Fuchs, osztrák festő-és szobrászművész, a fantasztikus realizmus egyik atyja.
Az elsősorban élénk, színes festményeiről ismert művész, nemzetközi hírnevet szerzett szobrászként, színpadi díszlettervezőként, grafikusként, zeneszerzőként és költőként is.
Halálhírét a művész fia, Tillmann Fuchs megerősítette, annak okát viszont nem közölte. A művész családja körében hunyt el egy bécsi kórházban. Végső akarata szerint a Hütteldorf temetőben – Bécs 14. kerülete – helyezik majd végső nyugalomra.
Egy zsidó kereskedő és egy katolikus varrónő gyermekeként látta meg a napvilágot 1930. február 13-án. Őt már katolikusnak keresztelték, apja családjából viszont több rokona is a holokauszt áldozatává vált.
Még csak 15 éves volt, amikor felvették a Bécsi Akadémiára. Itt találkozott csoporttársaival, – Arik Brauer, Rudolf Hausner, Fritz Janschka, Wolfgang Hutter and Anton Lehmden – akikkel később megalapította a Fantasztikus Realizmus Bécsi Iskoláját.
Akadémista éveiben erősen hatott rá Klimt, Schile és kortársaik, ezt többek között az akkori anyag-és színhasználata is jelezte. Újjáélesztette a hagyományos festészeti technikákat, az olaj mellett például tojástemperát használt.
Festményei szürrealista és manierista stílusjegyeket hordoznak, témái középpontjában pedig a keresztény és zsidó szimbolika, bibliai témák, és a látomásos álmok álltak.
1950-ben Párizsba költözött, ahol tizenkét évet élt, majd Olaszországban, Spanyolországban, Angliában és az USA-ban utazgatott, közben olyan művészekkel került barátságba, mint Salvador Dali, Giorgio de Chirico vagy Jean Cocteau.
Miután belépett a jeruzsálemi Elszenderülés bencés apátságba 1957-ben, nekikezdett egyik legismertebb és legnagyobb művének, az Utolsó vacsorának. Bécsbe 1961-ben tért vissza.
1972-ben megvett egy elhanyagolt, leromlott állapotú Otto Wagner által tervezett villát Hütteldorfban, felújította és átalakította, majd 1988-ban megnyitotta az Ernst Fuchs Múzeumot.
1988 óta Fuchs Monte Carloban élt egy hotelben, amíg haza nem költözött Bécsbe.
