Ahogy arról már hírt adtunk, a korábban Örökmozgó Filmmúzeum néven működő mozi október elseje óta Art+ Cinema néven működik tovább. Az Erzsébet körút 39. szám alatt található artmozi új üzemeltetője a filmforgalmazással foglalkozó Vertigo Média Kft., az ingatlantulajdonos pedig a Budapest Film Zrt. Az Art+ Cinema programját a játékrendi vetítések mellett filmhetek, filmfesztiválok, filmklubok, közönségtalálkozók, premier előtti vetítések színesítik majd. De lehet-e manapság nyereségesen működtetni egy artmozit Magyarországon? Milyen alkotásokkal találkozhat a néző az Art+ Cinema termeiben, és hogyan teljesítenek a Vertigo Média által forgalmazott filmek? Kérdéseinkre Berta Balázs, a Vertigo Média ügyvezetője válaszolt. Interjú.
Az Art+ Cinema október 1-jén nyitotta meg kapuit. Milyenek az első napok tapasztalatai?
Nem vártunk csodát. Rengeteg a kulturális esemény, a mozibemutató, így az Art+ Cinema megnyitása csak egy volt a hírek között. Az már most leszűrhető, hogy a jó kritikákat kapó, korábban jól teljesítő filmeket keresi a közönség. Szintén vonzóak a friss filmek, és a közelmúlt sikerei. Örömteli továbbá, hogy a nézők máris keresik a magyar filmeket, a majd’ egy éve bemutatott Szabadesésre és Utóéletre is jött a közönség. Utóbbi erősíti azt a feltételezést, hogy a jó fogadtatásban részesült magyar filmeknek jelentős utánjátszási élete lehet.
Sokszor kerül szóba, hogy itthon borzasztóan nehéz egy művészmozit nyereségesen működtetni. Mennyire van igény hazánkban az artmozikra, és miként tudja majd hosszú távon fenntartani magát az Art+ Cinema?
Ez a kulturális terület állami segítségnyújtás nélkül nem tud nyereségesen működni, így aki belevág, annak nem lehet célja, hogy kasszát robbant. Mindazonáltal az artmozik olyan végvárai a mozgóképkultúrának, amelyek választékukkal nemcsak ellenpontozzák a multiplexek blockbuster-áradatát, de alternatívát kínálhatnak a könnyed tömegszórakozás mellett. Az Art+ Cinema üzemeltetésében fontos szempont, hogy elsődlegesen saját filmjeinket vetítjük, és elképzelésünk szerint az általunk bemutatott 25-30 film mennyiségileg és minőségileg is jó gerincét adhatja a mozi műsorának. Továbbá a mozi lehetőséget kínál arra, hogy a hatalmas filmdömpingben, amikor heti 6-10 mozifilmet mutatnak be, és nagyon nehéz vászonra kerülni, vásznon maradni, a jó filmeknek legyen kifutási helye, és a nézők hetekkel-hónapokkal később is rájuk találjanak a mozikban.
Milyen feltételeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy akár a fővárosban, akár vidéken több művészmozi működjön?
Elsősorban mozifilm forgalmazóként nehéz választ adni a kérdésre, hiszen nem ez az elsődleges profilunk. A szektor érdekérvényesítő képességének jelentősen kellene javulnia, ehhez határozottabb összefogásra és egységes, közös kiállásra volna szükség. Az artmozizást üggyé kellene tenni, jobban megjeleníteni a napi kulturális közéletben, mind témaként, mind résztvevőként. Szükséges a terület látható promóciója, az artmozizás általános reklámozásán túl, jelentőségének hangsúlyozása. Fokozni kellene az artmozinak az oktatásban betöltött szerepét. Emellett évekre előre biztosított, tervezett és kiszámítható állami támogatási rendszerre lenne szükség. És nem utolsósorban az értelmiségiek, entellektüelek aktívabb mozis részvétele is fontos lenne: a 15-20 évvel ezelőtti aktivitás töredékére esett, eseti filmes események mellett ma már generációs kérdés is lett az artmozizás, miközben a fiatal felnőttektől az idősekig bezárólag mindenkinek nyújt választékot egy artmozi.
A mozi az Örökmozgó Filmmúzeum helyét vette át. Mennyire volt cél, hogy az Art+ Cinema megtartsa az Örökmozgó hangulatvilágát?
Nem biztos, hogy értem a kérdést, de ha arra vonatkozik, hogy miért nem lettek jelentősebb átalakítások, akkor ennek az okai: Egyrészt minél rövidebb leállással szerette volna a tulajdonos és a jelenlegi üzemeltető is újranyitni-újranyittatni a mozit. Másrészt alapvetően a mozi kialakítása megfelelő volt, és nagyobb átalakítást nem igényelt a működtetéshez. Harmadrészt pedig a leállás három hete alatt a legfontosabb felújításokat elvégeztük, terveink vannak hosszabb távon a további felújításokra. Szeretnénk például DCP gépet beszerelni, hosszabb távon terveink között van színpad építése, valamint idővel székcsere is. De már kialakítottunk egy második termet is, ami október 1-je óta várja a nagyterem mellett a nézőket, s az alapvető állagmegóvási és kisebb felújítási munkákat is elvégeztük a mozin. Amennyiben tartalmi a kérdés: mivel a Vertigo Média artfilmeket forgalmaz és a tulajdonos Budapest Film is abban volt érdekelt, hogy artmoziként üzemeljen az Art+ Cinema, ezért a kínálat ezt az ambíciót tükrözi. Emellett olyan filmeket és programokat keresünk, amelyek ugyanezt a hitvallást erősítik, támasztják alá. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy nem az Örökmozgó által képviselt műsorpolitikát tervezzük folytatni, annál egy jóval színesebb tartalomválasztékot szeretnénk nyújtani a nézőknek.
A magyar szerzői filmek nem feltétlenül illenek a multiplex mozik műsorába. Újabb hazai filmeket, közösségi finanszírozással készült alkotásokat is műsorra kíván tűzni az Art+ Cinema?
Ez benne van az ars poeticánkban. Fontos feladatnak tekintjük a magyar filmek eljuttatását a közönséghez, s mindezt nemcsak forgalmazóként, hanem moziüzemeltetőként is. Nyitottak vagyunk továbbá minden innovatív kezdeményezésre, amely a közönség fókuszált megtalálására, artmozikba csábítására irányul. Hisszük, hogy a cél közös, az artmozi kultúra, minőségi mozgóképek minél szélesebb közönséghez való eljuttatása, és az ezen keresztül történő edukálás.
A művészmozik gyakran régi klasszikus alkotásokat is műsorra tűznek. Az Art+ Cinema is próbálkozik hasonlóval?
Ez már el is kezdődött, például a Faludi Filmakadémia programjának befogadásával. A Faludi filmklubban szerdán Sándor Pál Régi idők focija című alkotását vetítették. Nyitottak vagyunk további, a magyar filmtörténetet bemutató, népszerűsítő filmklubok indítására is. A Pannonia Entertainment-tel együttműködésben látható az Art+ Cinemában például ezen a héten a 2001: Űrodüsszeia, jövő héten pedig majd a Volt egyszer egy vadnyugat.
Az Art+ Cinema üzemeltetője a Vertigo Média európai mozifilmeket forgalmaz. Nézőszám tekintetében az elmúlt 2-3 hónapban mely alkotások teljesítettek a legjobban?
Az elmúlt hónapokban több ígéretes artfilmet is bemutattunk. Közülük nem egy szép eredményt ért el, és még jelen van a mozik műsorán, így további kifutása várható. A Bélier család című szívmelengető családi vígjátékot (kritikánk a filmről itt olvasható) immár több mint 13 ezren látták, az Amy – Az Amy Winehouse-sztori című dokumentumfilmünket (kritikánk itt olvasható) pedig 14 ezernél is többen. Utóbbi szám a dokumentumfilmek hazai moziforgalmazásában is kiugróan jó eredmény. A Valami követ (kritika) című szerzői horrorfilmet is több mint 10 ezren nézték meg, ez egy, mindig forgalmazási kockázatot jelentő amerikai függetlenfilm esetében jó eredmény. A hetekben bemutatott Suite Francaise és Szerelem(cikkünk Gaspar Noé alkotásáról itt) pedig ígéretesen indult, és nagy kíváncsisággal várjuk a ma bemutatott Ezüst Medve-díjas Victoria fogadtatását, valamint a november 5-től látható Anyám és más futóbolondok a családból című új magyar film nézőszámát.
A nyitókép forrása: Szilágyi Nóra
