x

Modiano különös nászútra hívja az olvasót

patrick-modiano-naszut

A Nobel-díjas Patrick Modiano Nászút című kötetének főhőse nagyon fura módját választja az eltűnésnek.

Patrick Modiano: Nászút. Fordította: Gulyás Adrienn. Tarandus Kiadó, 2015.

Patrick Modiano tavaly kapott irodalmi Nobel-díjat, a Tarandus Kiadó pedig éppen a francia író díjazása előtt döntött úgy, hogy elkezdi kiadni Modianot magyarul. Volt is mit bepótolni, mert hébe-hóba ugyan már megjelentek magyar fordítások (Sötét boltok utcája, Dora Bruder), de a lista korántsem volt teljes. A Nászút az ötödik Modiano-könyv, ami a Tarandus gondozásában megjelenik.

Eddig megjelent:

A Nászút főszereplője egy Jean B. nevű dokumentumfilmes, aki hölgyismerősének, Ingridnek a halálát próbálja feldolgozni: rendezgetni kezdi emlékeit (írásban is), illetve egy különös projektbe kezd. Úgy tesz, mintha elutazna Párizsból, közben pedig a város külső kerületeiben bujkál és arra játszik, hogy eltűntnek nyilvánítsák. Illetve az igazi célja inkább az, hogy senki ne foglalkozzon vele.

Jean különös figura: a legfontosabb dolga az kellene legyen, hogy rendbe tegye az életet, elvégre az nem jelent túl sok jót, ha az ember azt óhajtja egy hétfő reggelen, hogy barátai eltűntnek higgyék. Jean azonban mégsem a saját környezetével foglalkozik, hanem megszállottan önti formába végső tiszteletadását a halott nő előtt.

A nekrológszerzők azt hiszik, le tudnak írni egy életet. Valójában semmit nem tudnak róla. Tizennyolc éve a couchette kocsiban, az ágyamon fekve elolvastam a Corriere della Sera cikkét. A nőt, aki a bárpincér szavával élve véget vetett az életének, személyesen ismertem: döbbenetes volt. Annyira felkavart a hír, hogy kis híján leszálltam a vonatról – sokáig álltunk a milánói pályaudvaron –, és visszamentem a szállodába, hátha még összefutok vele.

Jó kérdés persze az, hogy az egyébként családos Jean életében miért tölt be Ingrid ekkora szerepet. Elvégre a nővel már nem igazán tartották a kapcsolatot és első blikkre nem is tűnik többnek egy régi kalandnál, Jean világában azonban Ingrid bőven több ennél. Jeannál pedig jóval nagyobb baj van, mint gondolnánk; ez nem egy gyors lefolyású kapuzárási pánik.

Modiano nem vesződik sokat Jean kísérletének praktikus részleteivel, sokkal inkább foglalkozik Jean töredezett lelkével. Modiano egy hiányos világot próbál teremteni, amelyhez passzol Ingrid balladai homályos története, amit Jean maga próbál meg kipótolni.  Az elbeszélés végül valóban kezd formát ölteni, amiben központi szerepet játszik a címben is említett „nászút”. Ez Ingrid és férje, Rigaud első közös éveire utal, akik a francia riviérán bujkáltak nászút címszóval, éppen úgy, mint pár évtizeddel később Jean Párizs külső kerületeiben.

Modiano nyugtalanító kalandra hív minket a Nászútban, amely minden ízében elég franciás. Akit ez a szó nem rettent meg, az élvezni fogja Modiano regényét is. Modiano szövege felpiszkálja az olvasót és kérdéseket vet fel; de ezek olyan kérdések, amiket nem lehet megkerülni.

A könyvből itt olvashatsz részletet, és itt jegyezheted elő.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!